Az értékpapír befektetések adózásáról általában

A személyi jövedelemadóról szóló törvény a tőkejövedelmeket a külön adózó jövedelmek közé sorolja, így azok nem képezik az összevont adó alapját képező személyi jövedelem részét.

Származását és jellegét tekintve három alapvető jövedelemtípust különböztetnek meg a jogszabályok: ezek a kamatjövedelem, az osztalékjövedelem és az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek jövedelme (árfolyamnyereség). Ezek adózása 2011. január 1-jétől egységesen 16%-os adókulccsal történik. Ez alól kivételt a tartós befektetési számlán elhelyezett befektetések jelentenek legalább 3 éves (adókulcs: 10%), illetve 5 éves (adókulcs: 0%) időtávon.

A részvénybefektetések adózása

A részvénybefektetésekhez két jövedelemtípus, az osztalék- és az árfolyamnyereség kapcsolható.

• Osztalékjövedelem

 

Az osztalékjövedelemhez tartozik a társas vállalkozás adózott eredményéből a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részesedése, ideértve az adózott eredményből a kamatozó részvény utáni kamatot is.

 

A tőzsdén – így külföldi elismert piacok vonatkozásában is - forgalmazott értékpapírokból származó osztalékot jelenleg 16 százalékos adó terheli. A nem tőzsdei cégek osztalékadója szintén 16%, azonban ez esetben 14% mértékű EHO is fizetendő (ennek hozzájárulás-fizetési felső határa adott évben legfeljebb 450 000 Ft).

• Ellenőrzött tőkepiaci ügyleten elért jövedelem

 

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősülnek a PSZÁF, illetve adott állam által felügyelt befektetési szolgáltatókkal vagy azok közreműködésével, a bárki számára azonos feltételek mellett kötött ügyletek, így a tőzsdei ügyletek is. Árfolyamnyereségnek (ügyleti nyereségnek) tekintendő az értékpapír (származékos termék) eladásából befolyt vételár, csökkentve a megszerzésére fordított összeggel, amennyiben erre vonatkozóan a befektető rendelkezik hiteles bizonylattal. Emellett a bevételt csökkenti az adásvétel során – szintén bizonylatokkal alátámasztható – felmerült járulékos költség, így a brókerjutalék is. 2011. január 1-jétől ezen ügyletek jövedelme szintén az egységes 16 százalékos kulccsal adózik, EHO fizetési kötelezettség nem keletkezik.

 

Az adózó döntése szerint az adóévet megelőző két év veszteségei állíthatók szembe az adott adóév nyereségével. Így például a 2010. adóévvel a 2008. és 2009. évi veszteség.

 

Azon részvények esetében, amelyek 2006. szeptember 1. előtt kerültek megvásárlásra a részvény tulajdonosa választhat, hogy a bekerülési ár vagy a 2006. augusztus 31-i ár legyen a mérvadó a nyereség kiszámításakor.

 

• Árfolyamnyereség-adó (nem ellenőrzött tőkepiaci ügyleten elért jövedelem adózása)

 

Azon értékpapír ügyletek esetében, amelyek nem minősülnek ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek, a 16%-os adókulcs mellett 14% EHO is fizetendő (ennek hozzájárulás-fizetési felső határa adott évben legfeljebb 450 000 Ft).