A határidős kereskedésben is talán a legfontosabb kérdés, hogy milyen áron születnek
az üzletek, illetve a határidős piacon lévő árak hogyan viszonyulnak az azonnali
piaci árakhoz. Amennyiben valaki figyelemmel kíséri bármely részvény azonnali
piaci áralakulását és határidős piaci áralakulását, akkor láthatja, hogy a két
ár mindig eltér egymástól, de a két ár mozgásának iránya nagyon hasonló.
A BUX index értékének és a BUX 2007 decemberi határidős árának alakulása
A szoros kapcsolat törvényszerű, mert elméletben a határidős árat az azonnali
árból lehet egy egyértelmű algoritmussal származtatni. A határidős árat alapvetően
az alaptermék azonnali ára, a lejáratig hátralévő idő és az aktuális kamatszint
hármasa határozza meg. Minél messzebb vagyunk a lejárattól, annál nagyobb az eltérés
a határidős és az azonnali ár között, és a lejárathoz közeledve a különbség egyre
kisebb. A lejárat időpontjában pedig elméletben a határidős ár az azonnali ár
megegyezik.
Természetesen a határidős ár és az azonnali ár között nem lineáris a kapcsolat,
ezért nem egyenes, hanem egy hektikusan ingadozó, de alapvetően csökkenő vonal
látható az előbbi ábrán. Az ingadozást egyrészt a kamatszint változékonysága,
másrészt a kereslet és kínálat erősödése, gyengülése okozza.
Egy instrumentum elméleti határidős ára a mögöttes termék azonnali áránál a lejáratig
elérhető kockázatmentes hozam összegével nagyobb (kockázatmentes kamatnak tekinthatő
az állampapírok hozama). Mindez azt is jelenti, hogy elméletben a határidős ár
mindig magasabb, mint az azonnali ár.
|
Példa
|
|
Ha pontosan egy év van hátra egy BUX-lejárat kifutásáig, az azonnali index 20
ezer ponton áll, a kockázatmentes kamatláb pedig évi 10 százalék, akkor az adott
lejáratnak elméletben 22 ezer pont az elméleti árszintje. Ha ennél alacsonyabb
az érték, az a piac pesszimizmusára utal, ha viszont magasabb, akkor az azt jelzi,
hogy a befektetők optimisták, a BUX emelkedésére számítanak.
|
Elméletben az arbitrazsőrök tevékenysége nyomán az elméleti ártól való eltérésnek
gyorsan ki kell egyenlítődnie (például ha a határidős piaci kamattartalom meghaladja
a kockázatmentes kamatlábat, akkor az arbitrazsőr az alapterméket az azonnali
piacon megvéve, valamint a határidős piacon eladva kihasználja azt, hogy az aktuális
kockázatmentes kamatlábnál magasabb hozamra tud (kockázat nélkül) szert tenni.
E tevékenysége nyomán a határidős piaci kamattartalom elvileg visszatér a reális
szintre, a gyakorlatban azonban ez nem mindig történik meg. Ennek oka általában
az, hogy a piac forgalma nem elegendő ahhoz, hogy az arbitrazsőrök kihasználhasság
a piaci anomáliákat. A reális ártól való eltérés emiatt akár tartósan is fennmaradhat.