A Tőzsde a kereskedési szakaszoktól függően két különböző ajánlatpárosítási algoritmust alkalmaz. A kereskedés nyitó és záró szakaszaiban az egyensúlyi áras algoritmus szerint jönnek létre kötések, szabad szakaszban a folyamatos ajánlatpárosítás kötési algoritmusa érvényesül.

Egyensúlyi áras algoritmus

Az algoritmus leglényegesebb eleme az, hogy egy előre megjelölt időszak alatt az Ajánlati könyvbe gyűjtött ajánlatok alapján, az az ár legyen a kötési ár, vagyis az értékpapír nyitó vagy záróára, amelyen a legnagyobb mennyiségű vételi és eladási ajánlat találkozik, vagyis a legnagyobb mennyiségű értékpapír tud gazdát cserélni.

Az algoritmus 4 lépcsőben vizsgálja az Ajánlati könyvben lévő ajánlatokat és határozza meg azt az egy árat, amelyen a kötések létrejönnek:

1. Egy értékpapír Ajánlati könyvében kiválasztásra kerülnek azok az árszintek, ahol átfedés van a vételi és eladási ajánlatok között és a legnagyobb mennyiségű értékpapír tud gazdát cserélni. Ha csak egy ilyen árszint van, akkor az kerül egyensúlyi árként meghatározásra.

2. Amennyiben több olyan ár is van a könyvben, amelyen azonos mennyiségű értékpapírt adnak és vesznek, akkor az algoritmus szerint a szoftver megkeresi azt az egy árszintet, amelyen a legnagyobb mennyiség köthető, de a legkisebb az ún. kimaradó mennyiség, vagyis az az értékpapír mennyiség, amely a kötések után már nem tud gazdát cserélni, mert nincs az ellenoldalon elegendő, vételre vagy eladásra kínált mennyiség.

3. Amennyiben több olyan ár is van az Ajánlati könyvben, amelyen azonos mennyiségű értékpapírt adnak és vesznek, és a kimaradó mennyiség is azonos, de ezeken az árakon csak a vételi oldalon marad le nem köthető mennyiség, vagyis túlkereslet alakult ki, úgy ezen árak közül a legmagasabb ár kerül nyitó vagy záró árként meghatározásra. Amennyiben csak az eladási oldalon marad le nem köthető mennyiség, vagyis túlkínálat alakul ki, ebben az esetben a legalacsonyabb ár kerül nyitó vagy záró árként meghatározásra.  

4. Amennyiben több olyan ár is van az Ajánlati könyvben, amelyen nemcsak a leköthető, de a kimaradó mennyiség is azonos, és az Ajánlati könyvben a vételi és az eladási oldalon is van le nem köthető mennyiség, akkor ezen árak számtani átlaga kerül egyensúlyi árként meghatározásra, azzal a feltétellel, hogy ha a számtani átlag nem esik az adott értékpapír árlépésközének megfelelő értékre, úgy azt kerekíteni kell egy referencia árhoz, ami az értékpapír előző napi záróára. Amennyiben nincs ilyen ár, úgy a kerekítés mindig lefelé történik a következő árlépésközre.

Példa az egyensúlyi áras ajánlatpárosításra

Folyamatos ajánlatpárosítási algoritmus

A folyamatos ajánlatpárosítási algoritmus szerint, amennyiben az Ajánlati könyvbe beérkező ajánlat minden feltétel szerint tud egy ellenoldali ajánlattal kötni, akkor a kötés azonnal létrejön. A kötés ára mindig annak az ajánlatnak az ára lesz, amelyik időben korábban került a rendszerbe. Ha az ajánlatból nem a teljes mennyiség kötődik le, akkor a fennmaradó mennyiség bent marad az Ajánlati könyvben és amikor megfelelő ellenoldali ajánlat kerül be, akkor lekötődik. Ha ez nem sikerül, akkor az ajánlatban megadott időbeli hatály lejáratakor az ajánlat automatikusan visszavonásra kerül.

Példa a folyamatos ajánlatpárosításra