Mire jó a tőzsde? Mit jelent a tőzsdézés?

A tőzsde az értékpapírok kereskedésének színtere, olyan szabályozott piac, ahol a különböző befektetési eszközöket – elsősorban részvényeket, kötvényeket, árufajtákat illetve ezekből származtatott értékpapírokat – adják és veszik a befektetők.

A befektetők döntéseiket mindenki számára egyidejűleg elérhető nyilvános információk alapján hozhatják meg. Ezen információk vonatkoznak a kereskedett értékpapírt kibocsátó társaságra, valamint a kereskedés adataira is.

A tőzsde legfontosabb szerepe a piacgazdaságon belül, hogy megteremti a kapcsolatot a növekedő és tőkét igénylő vállalatok és a befektetési lehetőséget kereső pénzügyi befektetők között.

Hogy kezdjem el? Hogyan és hol tudok értékpapírt venni?

A befektetők tőzsdei befektetéseikhez tőzsdei kereskedő cégeket – brókercégeket, bankokat – vesznek igénybe. A tőzsdei üzletkötés során az eladók és a befektetők nem kerülnek kapcsolatba egymással, az üzlet a keresleti és vételi árak és mennyiségek „összehozásával” jön létre.
A tőzsdei kereskedő cégek tájékoztatást nyújtanak a befektetési lehetőségekről, teljesítik a magánszemélyek megbízásait és kezelik a befektetési számlákhoz kapcsolódó pénzügyeket. Az egyes szolgáltatók díjairól a társaságok ügyfélszolgálati irodáiban érdeklődhetnek, illetve a díjakat tartalmazó hirdetményeket a legtöbb társaság a honlapján is közzéteszi. Ezen kívül a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZAF) honlapján is található egy összefoglaló táblázat a tőzsdei kereskedő cégek díjairól.

Mi szükséges ahhoz, hogy értékpapírt vehessek?

Az első értékpapír-vásárlást megelőzően a kiválasztott brókercéggel, illetve bankkal megbízási szerződést kell kötni és értékpapírszámlát kell nyitni. Ez gyakorlatilag ugyanolyan rutinművelet, mint egy banki folyószámla nyitása. A szerződéskötéskor nagyon fontos, hogy a befektető tisztában legyen a szerződési feltételekkel és elolvassa a cég üzletszabályzatát. Ez a dokumentum tartalmazza ugyanis annak leírását, hogy miként kezeli a tőzsdei kereskedő cég az ügyfél által adott megbízásokat.

Hogyan adhatunk megbízást a tőzsdei kereskedő cégeknek?

A bróker- vagy más néven tőzsdei kereskedő cég szerepe rendkívül fontos a befektetés sikere szempontjából, ezért kiválasztásakor ugyanolyan körültekintően kell eljárnunk, mint amikor magáról a befektetésről döntünk. A jó tőzsdei kereskedő cég felméri ügyfele igényeit, tájékoztatja a várható kockázatokról, segítséget nyújt befektetési döntéseihez, illetve folyamatosan ellátja őt piaci információkkal. Ennek megfelelően a kiválasztásnál fontos szempont, hogy a tőzsdei kereskedő cég biztosítani tudja a gyors és rugalmas adatkezelést, valamint az ügyfelekkel való zökkenőmentes kapcsolattartást.

Személyesen, telefonon és interneten is adhatunk megbízást brókerünknek. Utóbbinál kulcsfontosságú az ügyfelek biztonságos azonosítása, amelyre egy személyre szóló azonosító kóddal van lehetőség. Számos tőzsdei kereskedő cég internetes portálján keresztül is elfogad megbízásokat. Az internetes kereskedés legfejlettebb formája az, ha a megbízás a tőzsdei kereskedő cég kockázatkezelő szoftverén keresztül, közvetlenül kerül a tőzsdei kereskedési rendszerbe. Ez esetben a megbízás leadása és az ajánlatnak a tőzsdei rendszerbe kerülése között csupán másodpercek telnek el, az adott megbízás ugyanilyen gyorsan módosítható vagy törölhető is. Ezekről a lehetőségekről érdemes a tőzsdei kereskedő cég kiválasztása előtt tájékozódni.

Milyen díjakat kell fizetnünk a tőzsdei kereskedő cégeknek?

A tőzsdei kereskedő cégek a számlavezetéshez (számlanyitás és számlavezetés díja), a kereskedési megbízásokhoz, illetve a pénzforgalomhoz és az értéktári szolgáltatásokhoz kapcsolódóan alkalmaznak díjakat. Az aktívan kereskedő befektetők számára a legjelentősebb tétel a megbízás teljesítéséért fizetendő összeg, vagyis a jutalék. A tőzsdén végrehajtott kereskedési tranzakciók (ügyletek) jutalékait a részvénypiacon a végrehajtott tranzakció értékének százalékában szokás meghatározni.

Hogyan lesz a megbízásból értékpapír?

A megbízásokat a tőzsdei kereskedő cégek kötelesek a lehető legrövidebb időn belül a tőzsdei kereskedésbe továbbítani. Ha a leadott megbízás párosítható egy olyan ellenoldali megbízással (értsd: vételi megbízás találkozik egy eladási megbízással), mely mind árban, mind mennyiségben megfelelő, akkor a tőzsde automatikusan megköti az ügyletet az előre meghatározott szabályok szerint. Részvénytranzakciók esetén a megkötött tranzakciót követő harmadik napon a vevő értékpapírszámláján jóváírják a megvásárolt értékpapírokat, illetve levonják a vásárlás ellenértékét.

Mennyi pénzzel érdemes elkezdeni tőzsdézni?

Akár százezer forinttal is el lehet kezdeni a tőzsdézést. Kisebb összeggel befektetési alapokon keresztül érdemes a piacra lépni, amennyiben azonban nagyobb összeg áll rendelkezésünkre akár közvetlen tőzsdei ügyleteket is köthetünk. A legfontosabb azonban az, hogy csak annyi pénzt fektessünk be, amire a napi megélhetésünkhöz nincs szükségünk, és amely összeg időbeni korlátok nélkül áll rendelkezésünkre. A befektetőnek tisztában kell lennie kockázattűrő képességével és lehetőségével, aminek megállapítására ajánlott a tőzsdei kereskedő cég tanácsát kikérni.

Mennyire kockázatos a részvénybefektetés?

A pénzügyi piacok alaptörvénye, hogy a magasabb hozam reményében nagyobb kockázatot kell a befektetőnek vállalnia. A részvénybefektetések magasabb hozamokkal kecsegtethetnek, mint például az állampapírok vagy a bankbetétek, éppen ezért magasabb a kockázatuk is. Ez a kockázat azt jelenti, hogy a várt hozamnál alacsonyabb hozamot érhetünk el, ami szélsőséges esetben a befektetett pénzt elveszítését is jelentheti.

Mi a befektetési alap?

Kezdő tőzsdézőknek különösen ajánljuk a befektetési alapba történő befektetést, hiszen ezek az alapok a befektetők pénzét gyűjtik össze, és együttesen kezelik azt. Ezt az összegyűjtött vagyont nevezik befektetési alapnak, melynek tőkéjéből és elért hozamából a befektetők az általuk vásárolt befektetési jegyek arányában részesülnek. Az alapkezelő az összegyűjtött vagyont szakértő módon fekteti be befektetési eszközökbe (például értékpapírokba, pénzpiaci eszközökbe stb.), illetve bankbetétekbe, devizába vagy ingatlanba – attól függően, hogy előzőleg milyen befektetési politikát hirdetett meg. (Az ingatlanalap például ingatlanba fektet, a részvényalap részvényekbe.) A befektetési alapba történő befektetetés tehát egyfajta értékpapírba történő befektetést jelent. Maga az értékpapír a befektetési jegy, amely az adott alapból való részesedést testesíti meg. A befektetési jegyeket közvetlenül a befektetési alapok forgalmazóinál (pl.: bankfiókokban, brókercégeknél), vagy adott esetben a forgalmazó ügynökeinél, illetve magánál a befektetésialap-kezelőnél vásárolhatjuk meg. A befektetési jegyek egy részével a tőzsdén is kereskednek, ezeket bármely brókercégnél meg lehet vásárolni. A BÉT egyik új terméke a BUX ETF elnevezésű befektetési jegy, amely – ahogy nevéből is következik – pontosan követi a BUX index mozgását. Ennek az értékpapírnak a vásárlásakor a befektetőnek elég a BUX index alakulását nyomon követni, hiszen az alapban pontosan azok az értékpapírok szerepelnek, mint amelyek az index kosarában.

Mi a BUX index?

A BUX index egyetlen mutatószámba sűrítve mutatja a BÉT részvénypiacának mozgását, a részvényárak átlagos változását. (Például a BUX index x százalékos napi emelkedése azt jelenti, hogy a részvényárak átlagosan x százalékkal emelkedtek az adott napon.) Éppen ezért soha nem a BUX index aktuális értéke a fontos, hanem annak változása. A BUX index a BÉT vezető indexe, amely 1991. óta jelzi a magyar tőzsdén szereplő legnagyobb vállalatok részvényár-mozgását. A BUX kosár legalább 12, legfeljebb 25 részvényt tartalmazhat – a bekerülés szigorú feltételekhez kötött. A feltételek teljesülését a BÉT évente kétszer, áprilisban és októberben felülvizsgálja, és szükség esetén megváltoztatja a kosár összetételét. A BÉT ugyancsak ügyel arra, hogy egyetlen értékpír árának alakulása se legyen túlzott befolyással az index értékére, és egy speciális eljárással csökkenti a kiugróan magas súllyal szereplő részvények arányát.

Mikor van kereskedés?

A Budapesti Értéktőzsdén minden munkanap 9:00 és 17:05/17:06 között zajlik a kereskedés a különböző szekciókban.

Mi védi a befektetőket?

Abban az esetben, ha a tőzsdei kereskedő cég felszámolását rendelik el és az ügyfelek nevén nyilvántartott vagyont (értékpapír, pénz) a tőzsdei kereskedőcég nem tudja kiadni az ügyfeleknek, a Befektető Védelmi Alap (BEVA) kártalanítja a befektetőket. Erre azonban csak rendkívül ritkán van szükség. A tőzsdei kereskedőcégek megbízható működését jól mutatja, hogy a BEVÁ-nak utoljára 2001-ben kellett eljárnia ügyfél-kártalanítási ügyben. A BEVA a kártalanításra jogosult befektetők követelését – személyenként és összevontan – legfeljebb hatmillió forint összeghatárig fizeti ki. A BEVA által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka.

Hol érhetők el a tőzsdei információk? Hol találok a Tőzsdén jegyzett cégekről alapinformációkat?

A BÉT ügyel arra, hogy valamennyi piaci információ folyamatosan hozzáférhető legyen bárkinek, aki a piaci történések iránt érdeklődik. A tőzsdei kereskedési adatok valós időben (real-time), késleltetés nélkül a BÉT-tel szerződött hivatalos adatszolgáltatókon keresztül érhetők el. A BÉT honlapján a forgalmi adatok mind a részvényszekcióra, mind a hitelpapír-szekcióra vonatkozóan 15 perces késleltetéssel láthatók. Míg a 15 perccel késleltetett adatok ingyenesen elérhetők, addig a valós idejű adatokat minden hivatalos adatszolgáltató kizárólag előfizetés ellenében biztosítja.
A kereskedési adatokon kívül rendkívül fontos figyelemmel kísérni az egyes kibocsátó cégekkel kapcsolatos vállalati híreket, közleményeket is. Ehhez nyújt segítséget a BÉT honlapján az úgy nevezett KIBINFO rendszer, melyben minden tőzsdei vállalatot érintő információ elérhető.

Hol tudhatok meg többet a tőzsdéről? Kitől kérhetek információkat?

A BÉT évente több nyílt napot is szervez országszerte, ahol ingyenes tanfolyamokkal egybekötött programokat kínál az érdeklődőknek. A nyílt napok időpontjait a BÉT honlapján hozzuk nyilvánosságra, kérdéseiket pedig a e-mail címen vagy a (1) 429-6848-as telefonszámon várjuk.

Látogatható a BÉT? Megnézhetjük, ahogy a brókerek kiabálnak a parketten?

A BÉT épülete sajnos nem látogatható, hiszen a tőzsdei kereskedés elektronikus módon, számítógépeken keresztül zajlik. A nyílt kikiáltásos értéktőzsdei kereskedés helyszíne az ún. ’parkett’ is megszűnt már, a brókerek saját irodáikból kommunikációs vonalakon keresztül kereskednek. Csoportoknak tőzsdei ismeretekről szóló előadásokat is szervezünk, melyekre időpontot kérni az Információs Központ alábbi elérhetőségein lehet.

Gyakori kérdések adatszolgáltatási témakörben

Gyakori kérdések bevezetés és forgalombantartás kapcsán