A magyar tőzsde 1864. január 18-án kezdte meg működését Pesten. Az intézmény
először értékpapírtőzsdeként jött létre, de négy évvel később magába olvasztotta
a gabonakereskedelem központját és felvette a Budapesti Áru- és Értéktőzsde (BÁÉT)
nevet. A magyar tőzsde nemzetközi jelentőségét mutatja, hogy 1889-től a budapesti
jegyzéseket Bécsben, Frankfurtban, Londonban és Párizsban is közölték. A kilencvenes
évektől a magyar államkötvények rendszeres szereplői voltak a londoni, párizsi,
amszterdami és berlini börzéknek. A II. világháborút követően a magyar ipar nagyobbik
részét érintő államosítás után, 1948. május 25-én Budapesti Áru- és Értéktőzsdét
feloszlatták, annak vagyonát pedig állami tulajdonba vették.
A Budapesti Értéktőzsde a rendszerváltást követően - 1990. június 21-én - újra
megnyitotta kapuit: 41 alapító taggal és az induláskor egyetlen bevezetett részvénnyel,
az IBUSZ-szal.
Az azonnali piacot tekintve a tőzsdetermi, nyílt kikiáltásos kereskedés - részleges
elektronikus támogatással 1995-ig működött a BÉT-en. Ekkortól már az értékpapírok
kereskedése mind a kereskedési teremben, mind távkereskedési rendszerben folyt
egészen 1998 novemberéig, amikor az új, immáron teljes mértékben távkereskedési
rendszert, a MultiMarket Trading System-et (MMTS) bevezették. A kereskedési "csatazaj"
kevesebb mint egy évvel később, 1999 szeptemberében ült el végleg a teremben,
ekkor indult el a határidős piac elektronikus távkereskedési platformja.
A versenyképesség megőrzése és erősítése érdekében 2002 áprilisában az új tőzsdetanács
a tizenkét évnyi önálló jogi személy lét után a gazdasági társasági forma mellett
döntött.
A Tőzsde életében a 2004-es év meghatározó eseményeket hozott. Jelentős átrendeződés
zajlott a BÉT tulajdonosi szerkezetében, melynek nyomán tőkeerős osztrák bankok,
valamint a Wiener Börse és az Österreichische Kontrollbank AG vásárolta meg a
Tőzsde többségi részesedését.
A Budapesti Értéktőzsde és a Budapesti Árutőzsde tevékenységének integrációja
révén, 2005. november 2-óta árupiaci kereskedelem is folyik a BÉT-en.
A Budapesti Értéktőzsde 2010. január 14-től tagja a CEESEG AG Holdingnak, amely
50,45%-ban tulajdonosa a BÉT-nek, 100%-ban a bécsi, 92,74%-ban a prágai és 99,85%-ban
a ljubljanai tőzsdének. A közép- és kelet-európai régió részvényforgalmának mintegy
kétharmadát teszik ki (2009. júliusi adatok alapján) a szövetség börzéin bonyolított
ügyletek. A Tőzsdeszövetség együttesen kínál egyszerű hozzáférést négy vonzó,
hosszú távú növekedési lehetőségekkel rendelkező piachoz.
Forrás: Tőzsde születik
Szerzők: Korányi G. Tamás - Szeles Nóra
Szerkesztő: Korányi G. Tamás
Budapest, 2005.
Eseménynaptár a kezdetektől napjainkig
A Budapesti Értéktőzsde székházai
1864-1914: Tőzsde születik
1914-1948: Világháborútól világháborúig
1990-től napjainkig: Újjászületés
A BÉT jelenlegi és korábbi vezetői
