A magyar tőzsde 1864. január 18-án kezdte meg működését Pesten, a Pesti Lloyd
Társulat Duna-parti székházában. A tőzsdét előkészítő bizottságot Kochmeister
Frigyes vezette, akit a tőzsde első elnökévé (1864-1900) is választottak. Az intézmény
először értékpapír-tőzsdeként jött létre, de négy évvel később magába olvasztotta
a gabonakereskedelem központját, a Gabonacsarnokot, felvette a Budapesti Áru-
és Értéktőzsde (BÁÉT) nevet és ezen a néven 80 éven át Európa egyik vezető tőzsdéjeként
működött. A tőzsde indulásakor, 1864-ben 17 részvényt, egy záloglevelet, 11 külföldi
pénznemet és 9 váltót jegyeztek. Néhány álmos év után az igazi fellendülés 1872-ben
jött el. Ebben az évben 15 ipari és 550 pénzintézeti részvénytársaság alapszabályát
hagyta jóvá a kereskedelmi miniszter, majd papírjaikat bevezették a tőzsdére.
A pesti tőzsde 1873-ban elköltözött, 1905-ig új székhelyét a Wurm (ma: Szende
Pál) és Mária Terézia (ma: Apáczai Csere János) utca sarkán található épületbe
tette át, majd ezt követően a: Szabadság téri Tőzsdepalotába vándorolt (1905-1948,
ma: TV székház).
Az első igazi tőzsdekrach 1873 májusában rázta meg a pesti tőzsdét. A tőzsdeválság
után másfél évtizednek kellett eltelnie, mire a hazai befektetők újra hajlandóak
voltak részvényeket vásárolni.
A kilencvenes évek elején ismét látványos hosszperiódus következett, ami egyrészt
a millenniumi éveket jellemző általános beruházási lázzal, másrészt a nemzetközi
tőzsdei trendekkel függött össze. A magyar tőzsde nemzetközi jelentőségét mutatja,
hogy 1889-től a budapesti jegyzéseket Bécsben, Frankfurtban, Londonban és Párizsban
is közölték. A kilencvenes évektől a magyar államkötvények rendszeres szereplői
voltak a londoni, párizsi, amszterdami és berlini börzéknek. A kapcsolattartás
fő eszköze ezekben az években már az új találmány: a telefon volt.
A századfordulón 310, az első világháború kezdetekor már csaknem 500-féle értékpapírral
kereskedtek a tőzsdén, az éves forgalom 1913-ban elérte az egymillió darabot,
a Budapesti Giro- és Pénztáregylet forgalma pedig 2,7 milliárd koronára rúgott.
Eközben a gabonaforgalom is dinamikusan bővült: az 1875-ös évi 400 ezer tonna
után a századfordulón már egymillió, a világháború előtt csaknem másfél millió
tonna gabona fordult meg a tőzsdén. A BÁÉT ezzel Európa vezető gabonatőzsdéjének
számított.
Forrás: Tőzsde születik
Szerzők: Korányi G. Tamás - Szeles Nóra
Szerkesztő: Korányi G. Tamás
Budapest, 2005.
Eseménynaptár a kezdetektől napjainkig
A BÉT rövid története
1914-1948: Világháborútól világháborúig
1990-től napjainkig: Újjászületés
A BÉT jelenlegi és korábbi vezetői
