1982. december 1.

A háború utáni első vállalati kötvénykibocsátás: hatályba lép az Elnöki Tanács 1982. évi 26. törvényerejű rendelete a kötvényről, az Állami Fejlesztési Bank (ÁFB) szervezésében az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (a Mol elődje) kötvényt bocsát ki gazdálkodó szervezetek számára.

 

1984. március 15.

Az első lakossági kötvénykibocsátás: megjelenik a Pest Megyei Iparcikk-kereskedelmi Vállalat kötvénye, az első lakossági kötvény az ÁFB gondozásában.

 

 

 

1986. október 18.

Az első „nyílt nap” az ÁFB-nél: közvetlenül, aukciós formában folyik adásvétel a bank helyiségeiben, a kialakult árfolyamok hatnak a bank hivatalos árjegyzéseire is.

 

1987. július 20.

Nyilatkozat az értékpapír-kereskedelemről: 22 bank és biztosító elkötelezi magát, hogy összehangolják az értékpapír-kereskedelmet és kialakítják a szervezett piac feltételeit. Decemberben megszületik az Értékpapír-kereskedelmi Megállapodás.

 

 

1988. január 19.

Az első kísérleti „tőzsdenap”: a résztvevő bankok több százmillió forint értékben adnak-vesznek kötvényeket. Megalakul az Értékpapír-kereskedelmi Titkárság.

 

1988. március 5-7.

Tőzsdekonferencia a Hiltonban: az előadók között a későbbi tőzsde valamennyi fontos szereplője ott szerepel, felszólal André Kostolany, a magyar tőzsdések doyenje is.

 

1989. február 9.

A CA-BB brókercég megalakulása: a Budapest Bank és a bécsi Creditanstalt közös brókercéget alapít, amely később CA-IB néven a privatizációs részvénykibocsátások fontos szereplője lesz.

 

1989. május

Személyi változás a tőzsdetanács élén: a testület vezetését Faluvégi Lajos volt pénzügyminiszter veszi át, miután az addigi elnököt, Járai Zsigmondot pénzügyminiszter-helyettessé nevezik ki.

 

1989. augusztus 15.

Létrejön a Terménytőzsde Kft. a későbbi árutőzsde elődje: a céget az Agrimpex, a Konzumbank, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank (OKHB), a Mezőbank, a Zöldker Egyesülés és a Bács Megyei Zöldért hozza létre 1,9 millió forintos törzstőkével, ügyvezetője Keresztesi Szergej.

 

1990. március 1.

Hatályba lép az első értékpapír-törvény: a jogszabály a nyilvános kibocsátást és a tőzsde jogállását is szabályozza, létrehozza az Állami Értékpapír Felügyeletet (ÁÉF).

 

1990. március 13.

Megalakul a Girozentrale Budapest: az osztrák tulajdonú befektetési bank magyar leánycégét Peter Zelnik vezeti.

 

1990. június 19.

A BÉT megalakítása: negyvenegy bank, brókercég és biztosító, valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) létrehozza a Budapesti Értéktőzsdét (BÉT), amelynek elnöke Bokros Lajos.

 

 

 

1990. június 21.

Az értéktőzsde megnyitása: egy Váci utcai irodaház első emeleti termében megtartják az első – másfél órás – kereskedési napot, amelyen az első nyilvánosan kibocsátott részvény, az IBUSZ kereskedése is zajlik.

 

 

1990. július 18.

A Budapesti Árutőzsde (BÁT) alakuló közgyűlése: a 28 alapító tag létrehozza a gabonaszekciót, a Terménytőzsde Kft. Árutőzsde Kft.-re változtatja a nevét.

 

1991. április 1.

A Budapesti Tőzsde Index publikálása: először közlik – az év elejéig visszaszámolva – az ideiglenes tőzsdeindexet, a BTI-t. Kezdőértéke az 1991. január 2-i állapot, 1000 pont.

 

1991. július 31.

A Közép-Európai Brókerképző Alapítvány megalapítása: megalakul az a szervezet, amely a brókervizsgákat is szervezi és szakmai oktatással, továbbképzéssel foglalkozik.

 

1992. május 4.

Felavatják az új tőzsdetermet: a kereskedés a Vörösmarty téri tőzsdeteremben folytatódik.

 

1992. december 17.

BÉT-BÁT paktum: megegyezés születik a két tőzsde között az árutőzsdei törvény szükségességéről, egy közös elszámolóház megalakításáról és arról, hogy a devizapiacot versenyterületnek tekintik, mindkét tőzsde foglalkozhat vele.

 

 

1993. március 21.

A CMSS-rendszer indulása: részben az Európai Unió Phare programjának támogatásával üzembe helyezik a BÉT-en a CMSS elektronikus kereskedési rendszert.

 

1993. szeptember 17.

Megalakul a Concorde: a brókercéget Jaksity György vezeti.

 

1993. október 12.

A KELER megalakulása: a BÉT, a BÁT és az MNB közös tulajdonlásával, 500 milliós alaptőkével létrejön a Központi Elszámolóház és Értéktár Rt., a KELER. 

 

1994. február 4.

A Lupis Brókerház csődje: tönkremegy az egyik legnagyobb kereskedőcég. A magyar tulajdonú brókercég az első komolyabb megrázkódtatást okozza a tőkepiacon.

 

1994. március 29.

A BÁT-törvény: az Országgyűlés elfogadja az árutőzsdéről szóló törvényt, amelynek alapján az Árutőzsde Kft. sui generis intézménnyé alakul, csakúgy, mint a BÉT. Novemberben megtörténik a hivatalos átalakulás.

 

1994. november 9.

Richter-bevezetés: megjelenik a Richter Gedeon gyógyszergyár részvénye a BÉT-en.

 

1995. január 6.

A BUX-index publikálása: hivatalossá válik az addig ideiglenesen működő index, amely immár 17 részvényből áll.

1995. március 31.

Elindult a nyílt kikiáltásos határidős kereskedés, BUX, USD, DEM és DKJ kontraktusokkal.

1995. augusztus 10.

Az OTP-részvények bevezetése: a bankpapír törzsrészvényeit bevezetik a BÉT-re, novemberben a MOL-részvények jelennek meg a parketten, az év végétől pedig elindul a privatizációs boom a tőzsdén.

 

1995. november 28.

A MOL részvények bevezetése: a cég papírjainak kibocsátási ára 1100 forint.

 

1996. február 1.

A CESI-index publikálása: a BÉT a regionális szerepre törekvés jegyében megkezdi a Közép-Európai Tőzsdeindex, a CESI közlését, amely öt térségbeli tőzsde 50-70 részvényét tartalmazza.

 

1997. január 1.

A második értékpapír-törvény: életbe lép a második értékpapír-törvény, amely a korábbinál szigorúbban szabályozza például a nyilvános jegyzést, az ajánlattételt, létrejön az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF).

 

1997. szeptember

Csúcson a BÉT taglétszáma: az MNB mellett 62 befektetési szolgáltató tagja az értéktőzsdének. A magyar piacon összesen 101 értékpapír kereskedő cég működik.

 

1997. október 28.

A BÉT „fekete keddje”: 1292 pontos zuhanás, amit további visszaesés követ a kelet-ázsiai tőzsdeválság hatására.

 

1997. november 14.

A Matáv részvényei a New Yorki Értéktőzsdén: a magyar telekommunikációs társaság amerikai bevezetése egy időben zajlik a budapesti tőzsdei premierrel.

 

1998. július 1.

A határidős részvénypiac indulása: MOL-ra, Matáv-ra, Borsodchem-re és OTP-re lehet kötni határidős ügyleteket.

 

1998. augusztus 17.

Az orosz válság kezdete: leértékelik a rubelt, az egyik legnagyobb tőzsdeválság, az orosz krach a magyar piacra is átterjed.

 

 

1998. november 20.

Az MMTS kezdete: az MMTS elektronikus kereskedési rendszer első szakaszának indulása.

 

1999. szeptember 17.

Megszűnik a nyílt kikiáltásos rendszer: a BÉT-en a származékos piacon is áttérnek az elektronikus távkereskedésre, az MMTS rendszer segítségével.

 

1999. december 19.

BÉT-közgyűlés: döntés születik a részvénytársasággá alakulásról, mint távlati célról és a BÉT vagyonának felosztásáról a tagok között.

 

2000. január 21.

Bezár a tőzsdeterem: áttelepítik a tőzsdeterembe a kereskedéshez szükséges számítógépes parkot.

 

2000. április 1.

A PSZÁF létrehozása: az ÁPTF, a biztosítási- és a pénztárfelügyelet összevonásával létrejön a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.

 

2000. április 4.

Az első tőzsde vagyonhányad-aukció: megkezdődik a BÉT-részesedéseinek kereskedelme.

 

2002. január 1.

Harmadik értékpapír törvény: hatályba lép az új jogszabály, amely mind az értékpapír-, mind az árupiacokra egységes rendelkezéseket tartalmaz és kötelezővé teszi a BÉT és a BÁT társasági formába történő átalakulását 2003. végi határidővel.

 

2002. április 30.

Döntés a BÉT Rt-vé alakulásáról: a BÉT közgyűlése elfogadja a részvénytársasággá alakulás pontos feltételeit.

 

2002. december 18.

Döntés a BÁT Rt-vé alakulásáról: az árutőzsde december 31-i fordulónappal jön létre részvénytársaságként.

 

2003. május 20.

A BÁT Rt. alakuló közgyűlése: megválasztják Török Sándort az igazgatóság elnökévé.

 

2003. augusztus 13.

A BÉT csatlakozik a Xetra rendszerhez: a frankfurti rendszerhez való csatlakozással a Deutsche Börsén jegyzett papírokra kötött ügyleteket is a KELER számolja el.

 

2003. december 9.

BÁT döntés az integrációról: az árutőzsde közgyűlése 96 százalékos többséggel elfogadja a BÉT-tel való integrációt célzó javaslatot.

 

2004. február 19.

BÉT döntés az integrációról: a BÉT rendkívüli közgyűlésén az új nagytulajdonosok (Arago, Baál, Cashline) képviselői kerülnek be az igazgatótanácsba és a felügyelőbizottságba és döntés születik a két magyar tőzsde integrációjáról.

 

2004. május 18.

Osztrák tulajdonosok veszik meg a két tőzsde többségét: a HVB Bank vezette konzorcium (Erste Bank, Raiffeisen Bank, ÖKB és a Bécsi Értéktőzsde, a Wiener Börse) a BÉT, valamint a BÁT többségi tulajdonosa lesz.

2004. június 29.

Új elnök a BÉT-en: A júniusi közgyűlésen lemond Jaksity György elnök, helyét Szalay-Berzeviczy Attila veszi át.

 

2005. március 23.

EU-engedély a tőzsdék felvásárlására: az Európai Bizottság engedélyezi a HVB Bank és a Wiener Börse által vezetett konzorciumnak a BÉT többségi részesedésének megszerzését és engedélyt ad a BÁT, valamint a KELER kivásárlására.

 

2005. november 2.

BÉT áruszekciójának létrejötte: a Budapesti Árutőzsdén október 28-án megszűnik a kereskedés, gabonával november 2-től a BÉT áruszekciójában üzletelhetnek a kereskedők.

 

2006. december 13.

Elindult az OTP Tőzsdén Kereskedett BUX Indexkövető Alap befektetési jegyének kereskedése.

 

 

 

2007. március 19.

Költözés az Andrássy útra: a Deák Ferenc utcai Tőzsdepalotából az Andrássy útra, az egykori Herzog palotába költözik a BÉT.

 

2008. február 6.

Certifikátok a tőzsdén: új, széleskörű befektetési lehetőségeket kínáló termékcsoport, a certifikát jelenik meg 2008. február 6-tól a Budapesti Értéktőzsdén.

 

 

 

2008. szeptember 30. és október 2.

A Wiener Börse növeli tulajdonrészét: a BÉT tulajdonosi szerkezete átrendeződik, miután a Wiener Börse megvásárolja az UniCredit Bank (az egykori HVB) Hungary Zrt. 25,2 százalékos, valamint a Raiffeisen és az Erste Bank 6,37-6,37 százalékos pakettjét, illetve az ÖKB megszerzi az Erste Befektetési Zrt. közel 5,85%-os részesedését. A társaságban a Wiener Börse AG és az Österreichische Kontrollbank AG együttesen 68,8 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik.

 

2010. január 14.

A BÉT a CEE Stock Exchange Group (Közép- és Kelet-Európai Tőzsdeszövetség) tagja lett: a BÉT a bécsi, a ljubljanai és a prágai értéktőzsde mellett a CEE Stock Exchange Group tagja lett. A Tőzsdeszövetség együttesen kínál egyszerű hozzáférést négy vonzó, hosszú távú növekedési lehetőségekkel rendelkező piachoz. A megalakulással egy időben két közös index is elindul, CEETX – CEESEG Traded Index és CEESEG Composite néven.

 

2010. június 21.

A Budapesti Értéktőzsde 20. évfordulója, az 5001-ik tőzsdenap a BÉT-en.

 

Forrás: Budapesti Értéktőzsde, HVG és Tőzsde született 1864-1990., a Budapesti Értéktőzsde kiadványa - Budapest, 2007.

 

1864-1914: Tőzsde születik

1914-1948: Világháborútól világháborúig 

1990-től napjainkig: Újjászületés

A BÉT jelenlegi és  korábbi vezetői