A tőzsde megalakulásától fogva hat különböző épületben működött.

A Lloyd Palotában 1864-től 1873-ig (Budatest V. ker. a Lánchíd pesti hídfőjénél) működött a tőzsde.

A Hild József tervei szerint készült, klasszicista palota a régi Pest egyik legszebb épülete volt. A főhomlokzat, öttengelyes középrizalittal és kétszer öttengelyes oldalszárnnyal, méltóságteljes, kiegyensúlyozott látványt mutatott. A timpanonnal záródó középső épülettömeg karcsú, két szintet átfogó jón oszlopokkal tagolt.

A tőzsde már megalakulásától kezdve törekedett egy önálló épületre. A Budapesti Áru- és Értéktőzsde és a Lloyd Társulat közösen építette fel az új székházat a Wurm (ma Szende Pál) utca és a Mária Valéria (ma Apáczai Csere János) utca sarkán, ahol 1873-tól 1905-ig működött. Az aranyozott Merkur-szobrokkal díszített tetőpárkányú épület földszintjén volt az áruüzlet terme, míg az emeleten helyezkedett el az értéküzlet nagyterme.

A Szabadság téri Tőzsdepalota (Budapest, V. ker., Szabadság tér)

A régi Budapesti Áru- és Értéktőzsde legnagyobb alkotása a Budapest építészettörténete szempontjából is kiemelkedő jelentőségű Szabadság téri Tőzsdepalota, amelyben a tőzsde 1905-től 1948. május 25-i megszűntetéséig működött.

A Tőzsdepalota Alpár Ignác tervei szerint épült. A palota 145 méter hosszú, 41-61 méter széles; ez volt Európa legnagyobb ilyen épülete. A kapuzatot  két oroszlános neoreneszánsz torony és timpanon ékesítette, ezen Merkur és Hephaisztosz, a kereskedelem és ipar istenei ültek. Süttői és sóskúti mészkő alkotja a homlokzatot, az előcsarnokot márvány és gránit burkolja. A kivitelező a Grünwald testvérek és Schiffer Miksa cége volt, a dekorációt a Steindl-céh iparművészei végezték el, Langer Ignác díszítőszobrász, Seenger Béla és Kauser József kőfaragók, a majolika-díszeket a Zsolnay-gyár készítette.

A Váci utcai kereskedési terem (Budapest V. ker. Váci u. 19. – 1990-től 2007-ig)

A Budapesti Értéktőzsde újranyitásakor egy 80 négyzetméteres, ablaktalan szobában kezdte meg működését egy Váci utcai irodaház első emeletén.

A Pesti Hazai Első Takarékpénztár-Egyesület eklektikus palotája a mai Vörösmarty téren 15 éven át adott otthont a BÉT-nek. A Váci utca és a Deák Ferenc utca által határolt 3082 m2-es telken álló palota 1911 és 1915 között épült Alpár Ignác tervei szerint. A palota első és második emeleti belső építészeti elrendezése nemes anyagokból készült, mint sienai és francia Escalette márványból. A díszes ajtófaragások, az ülésterem, és a foyer berendezése fejedelmi pompával készült Faragó Ödön tervei szerint. A belső részek Róth Miksa lélegzetelállító festett üvegablakai pompájában úsznak. A homlokzat reliefjei és szobrai Maróti Géza műhelyéből származtak, és antik mitológiai isteneket és történeteket ábrázoltak.

Az épület 1933 óta az UNESCO által nyilvántartott Világörökség része, és műemlékvédelem alatt áll.

Herzog Palota (Budapest, VI. ker. Andrássy út 93. - 2007. március 19-től)

A BÉT jelenlegi székháza, az egykori, Herzog Mór Lipót nevét viselő villa adott otthont az egyik legnagyobb magyarországi magánkézben lévő műgyűjteménynek. A fénykorában több mint 3000 darabból álló kollekció számos darabját ma a Szépművészeti Múzeumban őrzik. A patinás, Ray Rezső által tervezett, közel 3000 m2-es épület komoly belső felújításon és átalakításon ment keresztül, hogy mindenben megfeleljen a BÉT által támasztott magas műszaki követelményeknek. Az épület Budapest híres sugárútján, az Andrássy úton található, amely az Erzsébet teret köti össze a Hősök terével.