A tőzsdei bevezetés típusai

A Tőzsdére való bevezetés több lépésből álló folyamat, melynek időigénye és komplexitása attól is függ, hogy milyen „típusú” bevezetést kíván a társaság megvalósítani az alábbi lehetőségek közül:
  • „Egyszerű” tőzsdei bevezetés tőkeemelés (új részvények kibocsátása), illetve meglévő részvények nyilvánosság felé történő felajánlása (exit) nélkül. Ebben az esetben a tőzsdei megjelenéssel a társaság egy rugalmas későbbi finanszírozási forma lehetőségét teremti meg. Ugyanakkor „megtanulja” a tőzsdei jelenléttel járó kötelezettségeknek való megfelelést, miközben folyamatosan lehetősége van a nyilvánosság előtti megmérettetésre. Ha jól teljesít a tőzsdei jelenlét során, akkor kedvezőbb feltételekkel nyílik mód tőkebevonásra.  Ezt a lehetőséget választhatja a társaság például akkor, ha nem rögtön a bevezetéskor van szüksége addicionális tőkére, és ha a tulajdonosok is csak közép vagy hosszabb távon kívánnak megválni a részesedésüktől, vagy annak egy részétől. Ezzel szemben áll természetesen az a teher, amit a cég magára vállal a tőzsdei megjelenéssel, a nyilvánossá válással, melyet így már a tényleges forrásbevonás illetve exit megvalósítása előtti időszakban is viselni kell.

  • „Klasszikus tőzsdei bevezetés”, azaz olyan bevezetés, amikor a tőzsdei bevezetés együtt jár egy részvénycsomagnak a nyilvánosság felé való felajánlásával, tehát vagy új részvények kibocsátásával, vagy tulajdonosi értékesítéssel, vagy akár a kettő kombinációjával.

A bevezetés folyamata

A tőzsdei bevezetés folyamata az alábbi lépésekből áll össze:
 
Döntés a tőzsdei bevezetésről
 
A társaság a tőzsdei jelenléttel járó előnyöket (a bevezetés „hozamát”) összeveti az ahhoz kapcsolódó kihívásokkal (elsősorban a tőzsdei jelenléttel járó információszolgáltatási kötelezettségekkel, ill. az egyszeri és folyamatos költségekkel). Ha a társaság úgy ítéli meg, hogy az előnyök meghaladják a hátrányokat, akkor meghozza a döntést a tőzsdei bevezetésről.

Közreműködők kiválasztása

Az előkészítő munkálatok első és egyik legfontosabb feladata a közreműködő szereplők kiválasztása
 
A befektetési vállalkozások egyrészt a kibocsátási folyamat előkészítését, tanácsadást, a tranzakció szervezését, másrészt az értékpapírok értékesítését végzik fő feladatként. Ezen túlmenően a kibocsátó igénye alapján a részvények nyilvános értékesítése során jegyzési garanciavállalást is nyújthatnak. Általában a díjazás is e fő szolgáltatások szerint kerül megbontásra. A befektetési vállalkozás kiválasztása a leglényegesebb, mert ő áll a folyamat egésze alatt a kibocsátó mellett és szervezi össze a sokszereplős és komplex folyamatot. Célszerű a tanácsadó bankot (vagy bankokat) pályázattal kiválasztani, a többi szereplő kiválasztását ajánlott a tanácsadó bankkal együtt végezni. A kibocsátónak már a tanácsadó kiválasztására is fel kell készülnie, ismerni kell a minősítési szempontokat és a folyamatban elvárt követelményeket.
 
A könyvvizsgálók a társaságok megbízásából rendszeres könyvvizsgálati teendőiket végzik, de felelősségük egy nyilvános társaság és a befektetői kör növekedését eredményező tranzakciók esetén lényegesen nagyobb és összetettebb. A szokványos könyvvizsgálati munkán túlmenően a kibocsátás előkészítése során a könyvvizsgáló részletesebb pénzügyi jelentést (ún. long form report-ot) állít össze, és gyakran a feladatai közé tartozik a menedzsment nyereség-előrejelzésének minősítése (de nem hitelesítése) is.
 
A jogi tanácsadók a társaság jogi helyzetének, lényegesebb szerződéseinek és jogviszonyainak, valamint a részvényesek jogait érintő dokumentációnak (alapszabály, alapító okirat, szindikátusi szerződések stb.) az átvizsgálásával foglalkoznak, és a munkájukat lezáró jelentés elkészítése a feladatuk. Nagyon fontos a jogászok szerepe a részvényértékesítéshez kötődő eladási, jegyzési, garanciavállalási szerződések elkészítésénél. Tekintve, hogy a kibocsátó és a forgalmazó érdekei itt elválnak egymástól, ebben a szakaszban általában mindkét félnek külön jogi képviselete van.
 
A marketing és PR tanácsadók az értékesítés elősegítését végzik. Rendszerint részt vesznek a részvényértékesítést megelőző bemutatkozó körút, road show szervezésében, logisztikájának biztosításában.
 
Ha a társaság csak egyszerű tőzsdei bevezetést kíván végrehajtani, akkor nem szükséges feltétlenül a fenti szereplők mindegyikének bevonása – a vonatkozó szabályozás ez esetben nem is követeli meg tanácsadó igénybevételét. Ha azonban új vagy meglevő részvénycsomagot is kívánnak a nyilvánosság felé értékesíteni, nemcsak célszerű, de törvényileg kötelező is befektetési vállalkozás igénybevétele.

Tőzsdei bevezetés előkészítése

A társaságot fel kell készíteni a tőzsdei bevezetésre, illetve jelenlétre. Gondoskodni kell a befektetői kapcsolattartás megfelelő szintű kialakításáról, illetve a belső folyamatok összehangolásáról az egyes szervezeti egységek között.
 
Értékesítés esetén különösen, de egyszerű tőzsdei bevezetésnél is hasznos megfelelő marketing kampány kidolgozása, mely szintén ebben a fázisban történik.

Tájékoztató elkészítése

A tőzsdei bevezetés legfontosabb alapdokumentuma az ún. Tájékoztató, melynek tartalmaznia kell minden, a kibocsátó gazdasági, piaci, pénzügyi és jogi helyzetére (és azok várható alakulására) vonatkozó információt, hogy a befektetők döntéseikhez a lehető legszélesebb körű információval rendelkezzenek. E Tájékoztatónak feltűnő módon kell tartalmaznia azt, ha a részvények tőzsdei bevetését tervezik, illetve kiemelt kockázati tényezőként azt is, ha befektetési vállalkozás nem vesz részt az összeállításában. A BÉT-re való bevezetéshez készített Tájékoztatót alapesetben a Magyar Nemzeti Bankhoz kell benyújtani jóváhagyásra, amely ezt követően 20 munkanapon belül dönt erről, és adja ki a Tájékoztató közzétételére vonatkozó engedélyét. Az EU csatlakozás következményeként az „egységes útlevél” elve alapján bármely más EU felügyeleti hatóság által jóváhagyott tájékoztatót is elfogad a BÉT. A Tájékoztató tartalmi elemeire vonatkozó előírásokat vonatkozó EU Rendelet határozza meg.

Bevezetési dokumentáció összeállítása

Alapvetően a kérelemből, nyilatkozatokból és egyéb dokumentumokból áll (ehhez segítségként a Tőzsde összeállított egy Bevezetési Kérelem

Űrlapot. (Letölthető Nyrt. Letölthető Zrt.)

Bevezetési dokumentáció tőzsdére történő hivatalos benyújtása

A gördülékenyebb ügymenet érdekében még a bevezetési dokumentáció hivatalos benyújtása előtt célszerű előzetes áttekintésre benyújtani a Tőzsdére a kérelem nem hivatalos tervezetét. Ezt követi a már egyeztetett anyagok hivatalos benyújtása.

A kérelem beérkezésének Tőzsde általi közzététele

A Tőzsde a kérelem beérkezését követően közleményben tájékoztatja a piaci szereplőket a kérelem beérkezéséről.

A kérelem formai és tartalmi vizsgálata

A Tőzsdének 10 Tőzsdenap áll a rendelkezésére, hogy formai és tartalmi  szempontból is megvizsgálja a bedott bevezetési kérelmet, valamint a beérkezését követő 30 napon belül el kell azt bírálnia. Szükség esetén a Tőzsde hiánypótlásra szólítja fel a társaságot, amely ezt követően legfeljebb tíz munkanapon belül ennek megfelelően kiegészíti a dokumentációt – ilyen esetben a tőzsdei elbírálás határideje a hiánypótlás benyújtásának idejével meghosszabbodik.

Közzétételek a honlapon

A bevezetés előtt legalább két nappal közzé kell tenni azokat a dokumentumokat, amelyek relevánsak a piaci szereplők számára a befektetési döntésük meghozatala előtt.

Hiánytalan és megfelelő dokumentáció esetén döntés a bevezetésről (egyébként döntés az elutasításról) 

Első kereskedési nap, a kereskedés megindulhat a részvényekkel.