Tőzsdei bevezetés

Az alábbiakban azokat a kérdéseket foglaltuk össze, melyek a tőzsdei bevezetéssel és a tőzsdei forgalomban tartással kapcsolatban gyakran felmerültek. Ha kérdésére nem kapta meg a választ, küldje el a kibtag@bse.hu címre.

Hogyan szerezhetek több információt egy társaság részvényeinek tőzsdei bevezetéséről?

Ha több információt szeretne kapni a Tőzsdére történő bevezetésről, vegye fel a kapcsolatot a Kibocsátói Igazgatósággal telefonon (+36-1-4296733) vagy e-mailen (kibtag@bse.hu).

Mennyi idő alatt bírálja el a Tőzsde a bevezetési kérelmet?

A tőzsdei előírások szerint a bevezetési kérelem elbírálásának a beadást követő 30 napon belül meg kell valósulnia (ez az időtartam az esetleges hiánypótlások idejével meghosszabbodhat). A gyakorlatban a bevezetési kérelem elbírálása általában a beadást követő egy-két héten belül megtörténik.

Van-e a bevezetési folyamatot megkönnyítő adatlap?

A tőzsdei bevezetési kérelem elkészítésének támogatására a BÉT elkészített két fajta adatlapot (adatlapot Nyrt, adatlap Zrt.), amelynek beadása nem kötelező, azonban jelentős segítséget nyújthat a kibocsátó számára a bevezetési kérelem beadásakor. 

Mi a különbség a Prémium, Standard illetve T kategóriába történő bevezetés között?

A Tőzsde a lehető legegyszerűbb módon kívánja biztosítani a tőzsdei bevezetés lehetőségét, ezért a T kategória esetében a bevezetés feltételei gyakorlatilag megegyeznek a Tpt-ben meghatározott, szabályozott piacra való bevezetés törvényi feltételeivel. A Részvények Standard kategóriába azon nyilvános részvénytársaságok értékpapírjai kerülhetnek bevezetésre, amelyeknél a törvényi feltételeknek történő megfelelés mellett teljesül az a követelmény, hogy a részvények bevezetésekor nyilvános részvényértékesítési tranzakciót hajtottak végre. A Részvények Prémium kategóriában a Tőzsde viszont az általános feltételektől eltérően a bevezetendő sorozat nagyságához (árfolyamértéken számított összérték), a tulajdonosi köréhez (közkézhányad), a társaság működési időtartamához kapcsolódó és egyéb (pl. részvényfajták) követelményeket is felállított, ezen felül további feltételként előírja ebben a kategóriában is a Nyilvános Tranzakció végrehajtását. A Prémium kategóriás kibocsátó, amennyiben a bevezetéskor nem hajt végre Nyilvános Tranzakciót, kérelmezheti a Tőzsdétől annak halasztását. Ebben az esetben a Nyilvános Tranzakciót legkésőbb a Bevezetési Naptól számított egy éven belül végre kell hajtani. Amennyiben a Kibocsátó a határidőig nem hajtja végre a Nyilvános Tranzakciót, úgy a Tőzsde mellett működő Kibocsátói Bizottság javaslatára a Tőzsde Vezérigazgatója dönthet a részvény T ketagóriába történő átsorolásáról.   A Prémium kategóriába ezáltal a likvidebb, és szélesebb befektetői körrel rendelkező társaságok részvénysorozatai tartoznak. A Tőzsde meghatározott mutatók szerint félévente felülvizsgálja a Prémium kategóriába tartozó értékpapírok kategória besorolását.

Mekkora méretűnek kell lennie a társaságnak, hogy bevezethető legyen a BÉT-re?

A részvények bevezetése három kategóriába történhet meg. A Standard és T kategóriában nincs megkötés a cégméretre vonatkozóan, míg az Prémium kategóriába történő kérelmezés esetén a bevezetésre kerülő értékpapír-sorozat piaci értékének el kell érnie az 5 milliárd forintot.

Vannak-e a társaság üzleti tevékenységére, pénzügyi eredményére vonatkozó bevezetési követelmények?

Nincsenek.

Külföldi társaságok milyen kategóriába kérelmezhetik a bevezetést?

Külföldi társaságok esetében nincs eltérő kategória rendszer, szintén a Prémium, Standard illetve T kategóriába kérelmezhetik a részvényeik bevezetését.

Lehet-e külföldi pénznemben is kereskedni egy társaság részvényeivel?

Igen, a kereskedési és elszámolási rendszer lehetőséget ad az euróban történő kereskedésre is.

Ki hozza meg a döntést a tőzsdei bevezetésről?

A BÉT Kibocsátói Igazgatósága tekinti át és értékeli a bevezetési kérelmet, a bevezetésre vonatkozó döntést pedig a Tőzsde vezérigazgatója hozza meg.

A Társaság tulajdonosaként a tőzsdei bevezetést követően van valamilyen korlátozás a részvényeim értékesíthetőségére vonatkozóan?

A BÉT általános bevezetési szabályai nem tartalmaznak ilyen megkötéseket.

Mit jelent a feltételes bevezetés?

Ha a kérelmező a kereskedés megkezdésének feltételeit nem tudja teljeskörűen teljesíteni, akkor az értékpapírok bevezetésre kerülnek a BÉT-re, azaz felkerülnek a terméklistára. A kereskedés azonban csak bizonyos feltételek teljesítését követően kezdődhet meg – ezek a feltételek különböző dokumentumok benyújtásával teljesíthetőek. A feltételek teljesítésére a kérelmezőnek 60 nap áll rendelkezésére. Nem teljesítés esetén a Tőzsde vezérigazgatója határozattal dönt az elutasításról, és az adott értékpapírt törli a terméklistáról.

Milyen költségei vannak a Tőzsde felé a részvénybevezetésnek, és a tőzsdei jelenlétnek?

Részvénysorozatok bevezetése esetén a Tőzsde nem számít fel bevezetési díjat. Az éves forgalomban tartás díja a bevezetett értékpapír sorozat nagyságától függően változik (min. 1.250.000 Ft – max. 12.650.000 Ft). A forgalombantartási díjat negyedéves bontásban, utólagosan kell megfizetni, de a bevezetés évében az első két negyedév vonatkozásában az értékpapír-kibocsátó mentesül a díjfizetés alól. A tőzsdei jelenléthez kapcsolódó további díj a Tőzsde honlapján történő közzétételért fizetendő díj, ennek havonta kiszámlázott összege a társasági bejelentések számától és jellegétől függ, nagysága az eddigi tapasztalatok alapján évi 10.000 Ft és 1.200.000 Ft között alakul.

Kell-e módosítani a társaság alapszabályát a tőzsdei bevezetés miatt?

Bár a Tőzsde szabályai konkrétan nem fogalmaznak meg a részvénykibocsátók alapszabályával kapcsolatban tartalmi elvárásokat – így a bevezetéshez nem szükséges az alapszabály módosítása –, a tőzsdei jelenlét a magyar társaságok esetében megköveteli azt, hogy ”tőzsdeképes” legyen az alapszabályuk. A Tőzsde előírásai szerint minden tőzsdei kibocsátó az ex-kupon nap előtt két tőzsdenappal köteles nyilvánosságra hozni az osztalék mértékét, továbbá az ex‑kupon nap legkorábban az osztalék mértékét megállapító közgyűlést követő harmadik tőzsdenap lehet. (Ex-kupon napnak azt a napot tekintjük, amikor először lehet osztalékszelvény nélkül kereskedni a részvényekkel.) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) hatálya alá eső – tehát a magyar székhelyű – társaságok alapszabályának mindenképpen tartalmaznia kell bizonyos rendelkezéseket ahhoz, hogy a fenti működést biztosítani tudják. Ennek érdekében az alapszabályban a Ptk. előírásaitól eltérően kell rendelkezni.

Hogyan határozzák meg az értékpapírokat jelző ticker kódot?

A kérelmező kérheti, hogy milyen karakter-sorozat jelölje értékpapírjait a Tőzsde kereskedési rendszerében (ez az ún. ticker kód), és a Tőzsde törekszik arra, hogy eleget tegyen ennek a kérésnek. A ticker kód egy 12 karakter hosszú egyedi alfanumerikus kód (különleges és ékezetes karakterek nem szerepelhetnek benne). A Tőzsde olyan ticker kód használatát támogatja, mely egyértelműen utal az értékpapír-kibocsátóra és / vagy az értékpapírra.

Tőzsdei forgalombantartás

Milyen rendszeres tájékoztatási kötelezettségeknek kell eleget tennie az értékpapír-kibocsátóknak?

A rendszeres tájékoztatási kötelezettségek körébe elsősorban az értékpapír-kibocsátó helyzetét bemutató pénzügyi jelentések tartoznak: éves jelentés, féléves jelentés és az időközi vezetőségi beszámolók. A Tpt. két további rendszeres tájékoztatást ír elő a hatálya alá tartozó kibocsátók számára, ezek az éves összefoglaló jelentés, valamint a részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok számának és az alaptőke nagyságának közzétételét minden naptári hónap utolsó napján.

Milyen tájékoztatásokat kell közzétenni a rendkívüli tájékoztatási kötelezettség teljesítése során?

Általános szabályként azokról az információkról kell rendkívüli tájékoztatást közzétenni, melyek az értékpapír-kibocsátó értékpapírjainak árfolyamát, vagy hozamát közvetlenül, vagy közvetve befolyásolhatják, illetve a piaci szereplők számára fontosak lehetnek a befektetési döntéseik meghozatalánál. A rendkívüli tájékoztatási kötelezettség körébe tartozó információk példálózó jellegű felsorolását a 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelet tartalmazza.

Milyen határidővel kell eleget tenni a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségnek?

Az ilyen jellegű információk árérzékeny voltára való tekintettel a Tőzsde a lehető legrövidebbre kívánja leszorítani azt az időperiódust, míg valaki visszaélhet ezekkel az információkkal. Ha az értékpapír-kibocsátó a kereskedési idő alatt értesül ilyen jellegű információkról, azokról az értesülést követő 30 percen belül köteles tájékoztatni a Tőzsdét. Az értékpapír-kibocsátó a kereskedés zárását követően tudomására jutott információkról a következő tőzsdenapi kereskedés indulását megelőzően, reggel 8:15-ig köteles tájékoztatni a Tőzsdét.

Bármikor közzétehetőek az értékpapír-kibocsátó tájékoztatásai a Tőzsde honlapján?

Ez a közzétételre szánt információ jellegétől függ. A rendszeres tájékoztatási kötelezettségek körében előírt pénzügyi jelentések kereskedési időben történő közzétételére a Tőzsde nem ad lehetőséget. A reggel 7 óra után feltöltött jelentések a kereskedési idő lezárását követően 17.15-kor válnak nyilvánossá a Tőzsde honlapján.

A rendkívüli és az egyéb tájékoztatások az általános szabályok szerint a feltöltésüket követő egy óra múlva jelennek meg a Tőzsde honlapján. Rendkívüli tájékoztatások esetén (az információ jelentősége miatt) előfordulhat, hogy a Tőzsde (saját hatáskörben, esetenként az értékpapír-kibocsátó kezdeményezésére) felfüggeszti az értékpapír kereskedését, hogy az információ értékelésére minden piaci szereplőnek megfelelő idő álljon rendelkezésére.

A kereskedés szempontjából fontos időszakon (7:00-17:15) kívül az értékpapír-kibocsátó szabadon meghatározhatja tájékoztatásainak közzétételi időpontját.

Hogyan teljesíthetik az értékpapír-kibocsátók a tőzsdei szabályoknak megfelelően közzétételeiket?

A BÉT hivatalos közzétételi helye a Tőzsde www.bet.hu honlapja. A Tőzsde egy külön szoftvert biztosít az értékpapír-kibocsátók számára, melyen keresztül a közzététel céljából elküldhetik tájékoztatásaikat. A közzétételi rendszer a tőzsdei előírásoknak megfelelő automatikus közzétételi paraméterek szerint működik.

Miért kerül felfüggesztésre egy adott kibocsátó részvényeinek kereskedése?

Egy adott részvény kereskedése felfüggesztésének több oka is lehet. A BÉT leggyakrabban akkor függeszti fel az adott értékpapír kereskedését, ha maga az értékpapír-kibocsátó kérelmezi valamilyen tervezett, a részvényárfolyamra hatást gyakorló bejelentés megtételét megelőzően (ennek időtartama legfeljebb tíz nap lehet). Ezzel biztosítja a piaci szereplők egyidejű tájékoztatását, s azt, hogy egyetlen piaci szereplő se élhessen vissza az esetleges bennfentes információkkal, továbbá hogy kiemelten árérzékeny információk közzétételekor a piaci szereplőknek legyen idejük értékelni a hírt, így biztosítva a kereskedés áttekinthetőségét. Az értékpapírok kereskedését hasonló okokból a Tőzsde saját kezdeményezésre is felfüggesztheti legfeljebb 30 napra. A részvények kereskedését a BÉT legfeljebb 30 napos időtartamra az MNB határozatára is felfüggeszti.

Milyen feltételeknek kell megfelelnie egy részvénysorozatnak, hogy bekerüljön a BUX indexbe?

A BUX kosárba való bekerülésre évente két alkalommal, a rendszeres kosár-felülvizsgálatok keretében nyílik lehetőség. Ennek során a BÉT Index Bizottsága megvizsgálja, hogy mely részvények alkalmasak az indextagságra, melyhez a legfontosabb támpontot egy hét kritériumból álló feltételrendszernek való megfelelés vizsgálata képezi. Ennek során elsősorban az adott részvénysorozat méretét és likviditását vizsgálják. A részletes szabályokat a BUX Kézikönyv tartalmazza.

Külföldi társaságok szerepelhetnek-e a BUX indexben?

Igen, amennyiben megfelelnek a bekerülési követelményeknek.