A fejlett tőkepiac és tőzsde az egyik alappillére a versenyképes, innovatív gazdaságnak. Egy jól működő tőzsde elősegíti a részvény- és kötvényági finanszírozást, ami különösen a hitelezés lassulása idején, a banki hitelezésből kiszoruló vállalatok számára kritikus jelentőségű. A tőzsdei jelenlét megköveteli a vállalatok transzparens működését, ami nagyban hozzájárul a gazdaság kifehéredéséhez. A globális versenyben kulcsfontosságú, hogy Magyarországon vezető tudás-, innovációs- és termelési centrumok alakuljanak ki. Ezt a folyamatot támogatja a BÉT-en jegyzett vállalatok magyarországi központú fejlődése, független menedzsmenttel, amely regionális terjeszkedést tesz lehetővé tőzsdei forrásbevonás segítségével.

Az új tőzsdefejlesztési stratégia kialakításának és megvalósításának időzítése több szempontból is ideális. Egyrészt a vállalatok – különösen a kis- és középvállalatok (KKV-k) – forráshoz segítése a tőkepiacokon keresztül európai és globális szinten is a gazdaságpolitika középpontjában van. Ennek érdekében az Európai Bizottság 2015-ben előterjesztette a Tőkepiaci Unió koncepcióját, az USA-ban pedig már 2012-ben elfogadták a JOBS Act-et, melynek fő célkitűzése a foglalkoztatottság és az innováció támogatása a tőkepiac fejlesztésén keresztül. A tőkepiacok elősegíthetik továbbá a 2016-2020-as időszak uniós finanszírozási forrásainak hatékony elosztását. E kereteken belül lehetőség nyílik a tőzsde gazdasági szerepének erősítésére is felhasználni az EU-s forrásokat, így 2020-ra reális esély van egy hatékonyan működő, fejlett magyar tőkepiac felépítésére.

A stratégiai célok elérése a korábbinál szorosabb együttműködést feltételez a kormányzattal, állami intézményekkel és a piaci szereplőkkel annak érdekében, hogy olyan üzleti és szabályozói környezet jöjjön létre, amely a tőkepiac és a BÉT fejlődésén keresztül aktívan támogatja a magyar gazdaság kiegyensúlyozott növekedését. Így biztosítható, hogy előtérbe kerüljön a BÉT katalizátor szerepe, megforduljon a tőzsdei forgalom évek óta tapasztalható csökkenő trendje, emelkedjen a tőzsdén jegyzett cégek kapitalizációja és a tőzsdei kibocsátások száma, valamint már középtávon javuljon a BÉT jövedelmezősége.

A stratégia végrehajtását segítő fontos körülmény, hogy 2015 decemberében újra nemzeti tulajdonba került a BÉT, amely így a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mint a tőkepiac fejlesztése iránt elkötelezett tulajdonos támogatását is élvezi. Ez erősíti a gazdaság szereplőinek elkötelezettségét a BÉT iránt, mivel pozitív jövőképet közvetít a tőkepiacot illetően és növeli a magyar tőzsdével szembeni általános bizalmat.

A globális pénzügyi válságot követően a magyar részvénypiac nem tudott új erőre kapni, régiós szinten a legnagyobb mértékben, közel 70%-kal esett vissza a forgalom, emellett a magyar lakosság és a hazai intézményi befektetők eszközportfóliójában nagyon alacsony a BÉT-re bevezetett részvények aránya.

Jelenleg a legsürgetőbb feladat a sikeres részvénybevezetések elősegítése olyan vállalatok tőzsdére lépésével, melyek megfelelnek a befektetői bizalom erősítését célzó magas minőségi követelményeknek,  stabil teljesítményt nyújtanak, jelentős növekedési potenciált biztosító üzleti stratégiával rendelkeznek és ezáltal komoly befektetői érdeklődésre tarthatnak számot. Fontos továbbá, hogy a tőzsdei bevezetések olyan árazással valósuljanak meg, amely lehetőséget teremt az árfolyamok jövőbeni emelkedésére.

A tőzsdére lépések időzítése a vállalatok és a befektetők szemszögéből egyaránt ideális lehet 2016-tól kezdődően. A magyar gazdaságban tapasztalható pozitív folyamatoknak köszönhetően a hazai részvénypiac teljesítményét leképező BUX index 2015-ben 43,8%-ot emelkedett, jelentősen felülteljesítve a régiós és fejlett piacokat. Ennek következtében egy új kibocsátás magasabb árazással valósulhat meg a korábbi évekhez képest, ami elsősorban a tőzsdére lépő vállalatok tulajdonosainak kedvez, ugyanakkor a rekord alacsony forint hozamkörnyezetben a befektetőknek még ezen az értékeltségi szinten is megéri vásárolni a friss részvénykibocsátásokból, mivel a kötvényekhez és egyéb pénzpiaci befektetésekhez képest jelentős hozamfelárra számíthatnak.

A tőzsdeérett vállalatok azonosítása, kiválasztása és felkészítése a bevezetési folyamatra kulcsfontosságú, ezért a kibocsátóknak nyújtott tanácsadási szolgáltatások bővítése és mélyítése, valamint egy hatékony szűrési metodika (scoring) kialakítása szükséges. Ennek egyik eszköze az ún. tőzsdei „Előszoba” létrehozása, amely erre a célra szerződtetett kiemelt piaci szereplők – IPO Partnerek – aktív közreműködésével gyűjti, értékeli, szelektálja és felkészíti a tőkepiaci forrásbevonás iránt érdeklődő cégeket, hogy alkalmassá tegye őket a szabályozott vagy a KKV piacon való megjelenésre. Az IPO Partner program lényege, hogy összefogja a tőzsdei stakeholderek szélesebb rétegét. A tanácsadók, kereskedelmi bankok, befektetési szolgáltatók és egyéb, a vállalatok piacra lépésében érdekelt, prudens működést elősegítő szereplők (pl. üzleti angyalok, magán- és kockázati tőkebefektetők) a BÉT-tel karöltve aktívan hozzájárulnak az Előszobába lépett cégek felkészítési folyamatához, a kibocsátás sikerességéhez.

A kibocsátói kör bővítésének egyik fontosabb célcsoportját az állami vállalatok jelentik, melyek tőzsdei bevezetésének lehetőségét és a tőkepiaci jelenlét hatását a kormányzat megvizsgálja. A jó befektetési alternatívát jelentő nagy magánvállalatok és KKV-k azonosítása és tőzsdei megmérettetése is elengedhetetlen a diverzifikált kibocsátói szerkezet kiépítése, valamint a tőzsdei forgalom további fokozása érdekében. A kibocsátó számára azonnali, folyamatos és hosszú távú tőkebevonási lehetőséget jelent, ezáltal növeli a versenyképességet, valamint a menedzsment és a munkavállalók ösztönzését is elősegíti.

A KKV-k esetében különösen fontos a minőségbiztosítás, amit a kibocsátó vállalat IPO Partnerek általi átvilágítása biztosíthat. Tekintettel arra, hogy a KKV-k számára a relatíve magas piacra lépési költségek az eddigi tapasztalatok szerint komoly akadályt jelentenek e vállalati kör tőkepiaci forrásbevonásában, a tanácsadói, felkészülési költségek állami vagy EU-s forrásból megvalósuló támogatása is kulcsfontosságú.

A KKV-k nagyszámú tőkepiaci megjelenéséhez és forráshoz jutásához e vállalati kör speciális igényeit kiszolgáló új KKV piac kialakítása szükséges, amely az alábbi elemeket tartalmazza:

  • Egy nyilvános kereskedési platform (MTF) olyan cégek számára, melyek már vállalják a nyilvános működést, de a szabályozott piaci megjelenéssel járó követelményrendszer a jelen fejlettségi fázisukban még nem teljesíthető.

  • Egy zártkörű finanszírozási platform (PPP) azon vállalatok számára, melyek nyilvános működést egyelőre nem kívánnak vállalni, de olyan tőkebefektetőket keresnek, akikkel egyedi tranzakciókat köthetnek, és később akár a nyilvános piacok irányába terelhetők.

  • A stratégia időtávjának későbbi fázisában indítható crowdfunding platform a BÉT többi piacától elkülönült márkanév alatt, melynek célja a kezdeti stádiumban lévő (start-up) vállalkozások, projektek finanszírozására, nagyobb számú befektető bevonásával, alacsonyabb összegű befektetésekkel.

Az új vállalatok tőzsdére lépését EU-s és állami források felhasználásával is célszerű támogatni, ami különösen a KKV-k tőkeszerkezetének javítása érdekében lehet meghatározó jelentőségű. Cél a magyar piacra koncentráló, európai uniós finanszírozási források becsatornázását elősegítő speciális tőkealapok létrehozása, melyek – azon kívül, hogy befektetőként extra keresletet generálnak – kockázatmegosztási eszközt biztosítanak a magánbefektetők számára, valamint értékesítési (exit) lehetőséget kínálnak a vállalat indulásakor befektető tulajdonosoknak.

A gazdasági szereplők számára fontos üzenet, hogy az állami intézmények kiemelten foglalkoznak a hazai tőkepiac fejlesztésével a hosszú távon fenntartható gazdasági növekedés és innováció érdekében. Az állam számos formában tud hozzájárulni a tőzsde fejlesztéséhez, különösen fontos a piacbarát szabályozói környezet kialakítása, valamint az EU-s források tőzsdefejlesztési felhasználása terén.

A BÉT egyeztetéseket folytat az illetékes Nemzetgazdasági Minisztériummal egy a tőkepiac fejlesztését segítő szabályozói csomag kidolgozásáról, amely a tőzsdére lépő vállalatok és az őket finanszírozó befektetőkszámára fontos kérdéseket érint, így ösztönzi a piacra lépést, növeli a szabályozott piacra bevezetett termékek iránti keresletet. A csomag BÉT által javasolt legfontosabb elemei az alábbiak:

  • A tőzsdei bevezetési, kibocsátási folyamatok finomhangolása, biztonságának növelése, a tőzsdei jelenléthez kapcsolódó kedvezmények nyújtása.

  • A magyar befektetők portfóliójában a tőzsdei részvényhányad növelésének ösztönzése a részvénykitettséghez köthető adminisztrációs és egyéb terhek enyhítésén keresztül.

  • Piaci likviditás ösztönzése, befektetési szolgáltatók árjegyzői és elemzői tevékenységének támogatása.

A magyar tőkepiac működésének jogi kereteit a nemzetközi szabályozói környezet is egyre erősebben behatárolja, különös tekintettel az új uniós tőkepiaci direktívára, a MiFID II-re, valamint a kapcsolódó MiFIR rendeletre, melyeknek várhatóan 2018-tól kell megfelelni. Az egész közösségi tőkepiacot érintő új szabályozás számottevő hatással van a BÉT működésére is: egyes pontjai közvetlenül az alaptevékenységen keresztül, míg mások áttételesen, a befektetési szolgáltatókon keresztül fejtik ki hatásukat.

Cél, hogy a BÉT szerepe a vállalatok finanszírozásban, valamint a pénzügyi kultúra fejlesztésében tovább erősödjön. Ennek érdekében a BÉT széles körű oktatási programokat dolgoz ki, intézményi roadshow-kat, nemzetközi és hazai tőkepiaci konferenciákat szervez, aktív kapcsolatot tart a hazai és nemzetközi befektetőkkel, valamint intenzív médiajelenléttel igyekszik hatást gyakorolni mind a vállalatvezetők, mind a befektetők széles körére. A BÉT arculatváltása és megújuló brand struktúrája hozzájárul a tőkepiac imázsának erősítéséhez, továbbá megerősíti a köztudatban a tőzsdével kapcsolatban elérni kívánt üzeneteket, melyek közül a legfontosabbak az alábbiak:

  • Kibocsátók számára: a tőzsdei részvény- és kötvénykibocsátás reális finanszírozási alternatíva.

  • Befektetők számára: a BÉT-en a hazai vállalatok elitjébe és az ezt kiegészítő széles befektetési termékpalettába tudnak befektetni, így magasabb hozamot érhetnek el magasabb kockázat vállalása révén. Megerősített befektető-védelmi szabályok és felügyelet garantálja a tőkepiaci befektetések biztonságát.

  • Befektetési szolgáltatók számára: a tőzsde új stratégiája támogatja a hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásokat (árjegyzés, elemzés).

  • Kormányzat számára: a tőzsde a sikeres gazdasági növekedés egyik alappillére, amit állami támogatással érdemes közösen fejleszteni.

Bár az oktatási és a marketingkommunikációs tevékenység áttételesen hozzájárul a tőkepiac intézményei – mint amilyen maga a tőzsde is – iránti bizalom építéséhez, a BÉT ilyen irányú közvetlen lépéseket is tervez. Ezek a tőzsdére bevezetett kibocsátók reputációjának javítására, a BÉT monitoring- és szankciórendszerének szigorítására, a kisebbségi részvényesek védelmére, valamint – az MNB-vel együttműködve  – a potenciális piacbefolyásolási esetek hatékonyabb szűrésére helyezik a fő hangsúlyt, és részben kiegészítik a szabályalkotók által már életbe lépett befektető-védelmi intézkedéseket annak érdekében, hogy növekedjen a kisbefektetők részvények iránti kereslete.

A stratégia elsősorban a hazai részvénypiac fellendítésére koncentrál, ugyanakkor az egyéb részpiacok fejlesztése és a részvénykereskedéshez nem kapcsolódó bevételek növelése is kiemelt cél. A BÉT vizsgálja a derivatív-,  áru- és hitelpapír-szekcióban, valamint a tőzsdei adatértékesítés területén a lehetséges kitörési pontokat.

A kitűzött célok eléréséhez az új kibocsátók és partnerek megnyerése mellett nagyon fontos a tőzsdén már jelen lévő vállalatok és kereskedő cégek ösztönzése és magas színvonalú kiszolgálása, ezért a stratégia megvalósítása során a BÉT kitüntetett figyelmet fordít arra, hogy a tervezett intézkedések a jelenlegi stakeholdereknek is kedvezőek legyen, különös tekintettel a legnagyobb kibocsátóinkra, valamint a forgalom túlnyomó részét generáló külföldi intézményi befektetőkre.

A tulajdonosváltást követően a BÉT hangsúlyt helyez arra is, hogy közvetlen taggá váljon nemzetközi tőzsdeszervezetekben, ahol lehetőség nyílik a kapcsolattartásra más országok – legyen az régiós, vagy akár távol-keleti – tőzsdéivel és együttműködik minden olyan nemzetközi szervezettel, amelyek segítséget nyújthatnak vagy hozzájárulhatnak a magyar tőkepiac sikereihez.

Az üzleti stratégiát a BÉT IT menedzsmentje és HR politikája aktívan támogatja. Míg előbbi terület a stabil operatív működés biztosításán túl a piac- és termékfejlesztést kiszolgáló, a piaci szereplők számára is optimális szoftver- és hardverkörnyezet kialakítására koncentrál, addig utóbbi a konzultatív sales tevékenységet támogató, minőségi szakembergárda megszerzését és megtartását helyezi előtérbe.


A 2016. március 9-i sajtótájékoztató prezentációja elérhető az alábbi linkre kattintva: