„A Tarr Kft. tevékenysége régi történet, a cég működésének alapjai 1978–79-re vezethetők vissza – kezdte a beszélgetést Tarr János tulajdonos-ügyvezető igazgató. – Édesapám rtv-műszerész volt, kisiparosként Bátán végzett antennaszerelést. Bármilyen meglepő, magához a vállalkozáshoz a földrajzi háttér biztosított kellő alapot: a környéket hegyek veszik körül, s ez zavarta a vételi viszonyokat. Egy teljes lakótelep vételét oldotta meg így első feladatként a vállalkozás: egy komplett rendszert építettek ki antennákkal, kábelekkel, akkor még melléküzemági tevékenységként.” Főállásban Tarr János édesapja továbbra is a tévégyárban dolgozott.

A „cégprofil” sikeresnek bizonyult, így 1979-ben már Szekszárdra és Dombóvárra is kiterjesztették ugyanezt a rendszert, sőt korszerűbbet építettek ki. Természetesen az antennákat, fejállomásokat és a többi alkatrészt maguk gyártották – családi keretek között.

Tarr János tízéves kora óta segített a szüleinek. Ekkor kezdett elterjedni a színes tévé, így egyre több háztartásban kellett újabb és újabb antennarendszereket kiépíteni. Az első történelmi pont 1985-ben következett be: ekkor jelentek meg hazánkban az első műholdas adások, három csatornával. Így az új struktúrák megvalósításával párhuzamosan meg kellett kezdeni a régiek korszerűsítését is.93-tarr.jpg Szekszárdon például volt olyan pont, ahol az osztrák tévét is lehetett nézni a Tarr család által kínált rendszerrel – ez akkor különlegességnek számított.

Miután a jogszabályi háttér szintén folyamatosan változott, több vállalkozási formát is kipróbált a család: a kisszövetkezeti mellett az egyéni vállalkozói kategóriát is. A mostani értelemben vett piaci konkurencia akkor még nem létezett, s elképesztő volumenben – nyolc-tízezer háztartás felé – kellett szolgáltatni.

A piaci megrendeléseknek és a fejlesztéseknek betudhatóan a dolgozói létszám is gyarapodott: miközben a kilencvenes évekre többtucatnyian dolgoztak a cégben, napjainkban az alkalmazotti létszám már 264 fő.

Egyébként magát a Tarr Kft.-t 1990-ben alapították meg. Ekkorra 24 településen volt kiépített rendszerük, mintegy 24 ezer „tv-s” ügyféllel, és már akkor 24 alkalmazottat foglalkoztattak – ismerteti a bővülési adatokat Tarr János, aki ezt a céget édesapja 2002-ben bekövetkezett halála óta vezeti.

A társaság műszaki hálózatán először Szekszárdon, 1997-ben indult el az internetszolgáltatás, míg a világhálós alapú telefonszolgáltatás (VoIP) 2007-ben került a termékpalettájukra, a digitális, nagy felbontású műsorszolgáltatással (HDTV) együtt.

A fentieknek tulajdoníthatóan 2009-re elérték a százezres ügyfélszámot. Ezt növelték tovább a zalaegerszegi központú Zelka Zrt. mintegy 35 ezer előfizetőjének integrálásával a Tarr Kft. hálózatába, még ugyanabban az évben.

Ma már nyolc megyét látnak el (Bács-Kiskun, Baranya, Fejér, Tolna, Somogy, Veszprém, Vas és Zala) háromszáz településen. Szolgáltatásaikat mind egyéni, mind üzleti partnereiknek kínálják. Tizennégy digitális kábeltelevízió-csomagjuk van 130 csatornával. A legnépszerűbb a kombinált csomag – ez kábeltévét, telefont és internetet tartalmaz.

Mára jelentős saját infrastruktúrával dolgoznak, 17 ügyfélszolgálatuk van.

A bővítésekhez európai uniós forrást is igénybe vettek. A múlt év végéig befejezett pályázatokra eddig mintegy 636 millió forintos támogatást kaptak, továbbá 1,551 milliárdot nyertek el a gazdaságfejlesztési programban (GINOP).

Visszatérve a műszaki paraméterekre: a cégnél egy-egy nap átlagos letöltési adata 202 terabyte, a feltöltés pedig 57,42, ami megközelítőleg 124 millió weboldalbetöltést vagy 29 000 órányi full HD videó megtekintését jelenti. Mindezek ellátásához hatalmas szervertermeket üzemeltetnek, a legkorszerűbb technológiákkal.

A jelentős piaci konkurenciával szemben előnyük a gyorsaságban rejlik: hamar kimennek a helyszínre javítani, s a munka szempontjából az ünnep sem számít.

Ami pedig az árbevételt illeti: míg 2014-ben 7,3, 2015-ben 7,8, tavaly már 8,5 milliárd forintot értek el. A forgalom alakulása tehát a múlt évben az előző esztendőhöz képest 9 százalékos emelkedést tükröz.

A 2008-as válság őket is érzékenyen érintette. Új struktúrákat kellett kidolgozni, ami számos nehéz döntést igényelt. Ilyen volt például, hogy az alvállalkozók helyett sok munkát saját maguk végeztek el, ami jó konstrukciónak bizonyult. Miután jól képzett és sokoldalú műszerészt nehéz találni, így elsősorban maguk oktatják a dolgozóikat; e célból saját termet üzemeltetnek, de van szerződésük szakiskolákkal is. A munkaerő képzése mellett a megtartásra is figyelnek: versenyképes fizetést biztosítanak.

94-tarr.jpg

Tarr János a cég életében ma is aktívan részt vesz. Az alapképzettségek – elektronikai műszerész, valamint tv- és rádióműszerész – mellé a Távközlési Műszaki Főiskolán szerezte mérnöki diplomáját, de tervezői-műszaki jogosultsága is van.

Végezetül a vállalat aktívan részt vesz a közéletben; például támogatja az Atomerőmű KSC kosárcsapatot, Szekszárd egyetlen első osztályban szereplő sportegyesületét.