Kovács Péter, vezérigazgató
Még a rendszerváltás előtti időkre nyúlnak vissza a Libri Kft. gyökerei. A könyvkereskedő az addig a teljes piacot ellátó állami könyvterjesztő vállalat egyik jogutódjaként alakult meg 1991-ben, míg a vele később egyesült Bookline-t tíz évvel később, 2001-ben alapították az új trendekre reagálva, kifejezetten online értékesítési céllal.
A könyvpiac 1990 és 2000 közötti időszakát a dinamikus növekedés, míg a kétezres évekét inkább a 2008-ban kezdődő válság jellemezte. Hatása rendkívül érzékenyen érintette az összes könyvkereskedőt, öt év alatt reálértéken csaknem harmadával csökkent a piac mérete Magyarországon a gazdaság visszaesésével párhuzamosan – emlékezett vissza Kovács Péter, a Libri-Bookline vezérigazgatója.
Nehezítette a helyzetet, hogy ekkor még négy országos könyvkereskedő működött, amelyeknek meg kellett osztozniuk az egyre inkább szűkülő keresleten. A vezérigazgató szerint akkoriban irreális helyzet volt, hogy egy tízmilliós “szigetnyelvű” piacnak négy országos könyvterjesztője legyen – összehasonlításképp, az USA-ban vagy Nagy-Britanniában mindössze egy nagy országos könyvkereskedő működik.
A közgazdász és térképész végzettséggel rendelkező Kovács Péter 2012 óta vezeti a Libri Kft.-t, amely egy évvel később egyesült a Bookline-nal. A fúzióval létrejött a magyar könyvkereskedési piac bő 40 százalékát lefedő, piacvezető, az online értékesítésben és offline, azaz bolti eladásokban is az élen járó Libri-Bookline Zrt., amelyet a vezérigazgató 2015. december végétől irányít. Elmondása szerint nagy kihívás volt a két teljesen eltérő kultúrájú szervezetet és csapatot integrálni, de tudták, hogy szükség van rá – végül valóban az értékesítések megfelelő online-offline aránya lett a siker egyik fontos záloga.
„Ég és föld volt a két cég, a folyamatok alapvetően különböztek egymástól, egyedül a termék volt közös. Kicsit a birodalmi lépegető és a kengyelfutó gyalogkakukk fúziójához lehetne hasonlítani” – mondta erről Kovács Péter. A lépegető a szakértői stabilitást tükröző Libri, fizikai boltokkal, állami múlttal, a gyalogkakukk pedig az online értékesítést és fiatalos lendületet képviselő Bookline volt.
A nehézségekkel járó fúzió azonban olyannyira sikeres lett, hogy az árbevétel tekintetében 2016 óta minden év rekordév volt a vállalat számára. A növekedést segítette természetesen keresleti oldalról a válság utáni reálbér-növekedés, gazdasági felfutás is. Az 58 könyvesboltot üzemeltető hálózat árbevételének egyharmada az online eladásokból származik. Minden szektort figyelembe véve a Libri-Bookline a top 10-12 online kereskedelmi márka között van, de ha nem az egy online vásárlásra jutó átlagos vásárlói kosár értékét, hanem az eladott darabszámot nézzük, akkor a legjobb három között találhatók, sok élelmiszer-áruházat és ruhaüzletet is megelőzve.
Az e-könyvekkel a kezdetektől fogva óvatos volt a vezérigazgató, ami mostanra be is igazolódott: nem igazán tudtak betörni a digitális hordozókon terjesztett e-könyvek, hangoskönyvek Magyarországra. Pár éve, főleg 2015 előtt még sokan nagy felfutást vártak ettől a szegmenstől, de annak ellenére, hogy évről évre nőnek az eladások, összességében 1 százalék alatt maradt az e-könyv értékesítésének aránya a hazai piacon. Ezzel szemben az USA-ban már minden ötödik eladott könyv e-könyv, az Egyesült Királyságban is 7-8 százalék ennek az aránya, míg Európa belseje felé haladva ez egyre csökken, a németeknél pedig már csak néhány százalék. A koronavírus-járvány visszavetette a Libri-Bookline rekordokat döntögető növekedését. Március közepéig még kiválóan alakultak az értékesítési adatok, a tervek felett teljesítettek, köszönhetően a tavalyi rendkívül erős utolsó negyedévnek is, amely képes volt az év eleji forgalmat is tovább dinamizálni. Áprilisban és májusban a járványintézkedések és a kijárási korlátozások miatt a boltok bezárására volt szükség, és bár a forgalom egy része átterelődött a webshopra, ezzel nem tudták pótolni a kiesett offline értékesítést. Összességében az éves szinten 20 milliárd forintos nagyságrendű árbevételből mintegy 1,5 milliárd forint kiesést könyveltek el ebben a másfél-két hónapban.
A home office sem tett jót a könyvpiacnak, mert bár lehet, hogy most többen olvastak, de inkább a már megvásárolt könyvekhez nyúltak az olvasók, nem feltétlen vettek újakat. Ráadásul a társas érintkezések, családi ünnepek elmaradása miatt az ajándékkönyvpiac is visszaesett. Jól kezelték ugyanakkor az online forgalom hirtelen megugrását a kijárási korlátozás alatt, nem volt fennakadás a kiszolgálásban és elbocsátásra sem volt szükség. A bolti dolgozók egy részét átirányították az internetes rendelések előkészítéséhez, de azok a munkavállalók is kaptak legalább havi nettó 100 ezer forint jövedelmet, akiknek nem jutott feladat. Sőt, ezen felül nettó 300 ezer forint rendkívüli fizetési előleget is igénybe lehetett venni. Ezeket részben Balogh Ákos, a Libri-Bookline többségi tulajdonosának felajánlásából, részben pedig belső forrásból biztosították. Azóta volt már rá példa, hogy valaki azért szeretett volna náluk dolgozni, mert a járvány alatt jól bántak az alkalmazottaikkal. „Úgy gondoltuk, hogy ha az elmúlt években együtt arattunk, akkor ebben az 1-2 nehéz hónapban a vezetőségen a sor, hogy segítse a dolgozókat” – hangsúlyozta Kovács Péter.
Június vége felé, az interjú időpontjában egy nagyon gyors visszarendeződést lát a vezérigazgató a könyvpiacon, de nem örülne annak, ha ez csak időszakos volna, és később egy alacsonyabb szintre állnának be az eladások. Mindent összevetve azonban Kovács Péter nem csak hivatalból optimista a könyvkereskedelem jövőjével kapcsolatban, hanem azért is, mert ha belegondolunk, az olvasás maradt az egyik biztonságos kulturális szórakozási forma a fesztiválok, mozik, színházak szerepének – remélhetőleg ideiglenes – járványhelyzet miatti visszaszorulásával.