Elméletileg elképzelhető például egy BUMIX papírokat tömörítő magyar ETF létrehozása, ez a konstrukció aktuálisan azonban jelentős forgalmi és likviditási akadályokba ütközhet. Egy kötvényindexeket (MAX, RMAX stb.) követő ETF-ben már több potenciál azonosítható, és adott esetben igény is lehetne rá az intézményi befektetők, illetve a háztartások oldaláról, bár az utóbbiak rendelkezésére álló lakossági állampapírokkal nehéz versenyezni jelenleg. Különböző tematikus regionális ETF-ek létrehozása is elképzelhető, például a fejlett piacokon létezik külön kis- és középvállalatokat tartalmazó index is, mint pl. a Russel 2000 az USA-ban, de az ebben lévő kisvállalatok többsége nagyobb, mint a hazai blue chip-ek. Egyelőre a tőzsdén lévő cégek mérete és száma is alacsony, ami miatt nehéz indexet építeni. További probléma pedig ezeknek a részvényeknek a likviditása, mivel az alaptermék és az ETF közötti átjárás biztosításához, magának az ETF-nek is likvidnek kell lennie.

A legnagyobb kihívás a stabilan és gazdaságosan működő, sok éves tőzsdei jelenléttel, továbbá kellő likviditással bíró részvények alacsony száma a tőzsdén. Az ETF-ek létrehozása a pozitív visszacsatolások révén tovább támogathatja a piacfejlesztést, ugyanakkor ez egy későbbi szakaszban valószínűsíthető, amikor is már nagyobb számban és likviditásban forognak sikeres részvények a hazai értéktőzsdén. Az első lépés azonban a hazai kkv-k további támogatása, a tőzsdére jutás segítése lehet, majd az organikus fejlődés következő lépéseként adódhat, hogy az adott kkv részvények valamilyen ETF-ben is megjelenjenek.

Adott esteben egy EU-s vagy egy régiós V4 országok részvényeit tömörítő ETF-ben is lehet akkora potenciál, hogy felkeltse a befektetők érdeklődését (mindazonáltal a jelenleg elérhető magyar KKV részvények ebben a körben is kisméretűek és jellemzően illikvidek maradnának). A régiós együttműködésekre már számos kezdeményezés volt az elmúlt években is, például egyes részvények bevezetése több régiós tőzsdén is. A kisebb országok tőzsdéit ugyanakkor továbbra is viszonylag alacsony, 8-20 körüli részvényszám és likviditás jelzi. Egyértelműen a varsói tőzsde számít vezetőnek a régióban, ott a részvények száma is magas (477 db), és a tőzsde forgalma is többszöröse a prágai, pozsonyi, a budapesti vagy akár a bécsi forgalomnak. A lengyel részvények teljesítményét már számos ETF követi, van köztük a varsói, a párizsi, a new york-i, de a szófiai tőzsdére bevezetett is.

Az ETF-ek létrehozásánál jellemzően előfeltétel, hogy az egyes részvényeknek eleve legyen megfelelő likviditása (vagy legalább lehetőség szerint a piacon legyenek elérhető derivatívák), mert így biztosítható az átjárás az alaptermék és az ETF között, ami kulcsfontosságú ahhoz, hogy az ETF jól lekövesse az alaptermék árváltozásait. Az egyes részvények esetében fontos a likviditás ahhoz is, hogy a részvény ára folyamatosan és jól tükrözze a fundamentumokat. Másfelől, amennyiben egyes piacok, részvények iránt nő a befektetői érdeklődés, és azok bekerülnek különböző ETF-ekbe, és amennyiben ez új (akár földrajzilag, akár stratégiájukat tekintve) befektetők bevonásával jár, az pozitívan hathat az alaptermék likviditására is.

A likviditás és a tőzsdén forgó részvények száma nemcsak a gazdasági fejlettségtől, de a gazdaság méretétől, szerkezetétől, a finanszírozás alapvető jellegétől (banki vagy tőkepiaci) és a tudatos piacfejlesztési intézkedésektől (befektetői környezet, befektetési alapok, tőzsdére vitel támogatása) és számos egyéb tényezőtől is függ. Ezt támasztja alá például, hogy a gazdaságilag fejlettebb Ausztria tőzsdéje a részvények számát és a forgalmat tekintve nem nagyságrendekkel nagyobb, mint a magyar, míg a gazdaságilag hasonló szinten lévő lengyel tőzsde a négyszeres gazdasági méretét is meghaladó fejlettségi szintre jutott, ami például a bevezetett részvények magas számában is megnyilvánul. Érdemes lehet ebből a szempontból több más ország között a lengyel modellt is részletesen tanulmányozni.

Amennyiben a BÉT más külső szereplőkkel együttműködve tovább növeli a befektetési lehetőségek körét, az idővel nagy valószínűséggel pozitívan hat majd vissza a likviditásra. Ahogy a már említett feltörekvő piaci példák is mutatják, a piaci likviditás, forgalom és a további fejlettségi mutatók egyértelműen javíthatók a választék növelésével, a feltételek könnyítésével és a befektetők edukációjával.