Miért lehet példakép Kochmesiter Frigyes, a tőzsde első elnöke?

Egy soproni patikusgyakornok útja a Főrendi házig

Kochmeister Frigyesről méltatlanul keveset tudunk, miközben érdemdús karriert futott be. Jelentősen hozzájárult a honi gazdaság fejlődéséhez, a Kiegyezést követő, boldog békeévek kiteljesedéséhez.

Kochmeister Frigyest a Magyar Életrajzi lexikon azzal intézi el, hogy báró volt és nagykereskedő. Sopronban született, 1816. november 22. és 1907. szeptember 11-e között élt. Tanulmányait a bécsi műegyetemen végezte, majd Budapesten 1842-ben drogista- és terményüzletet nyitott. Megszervezte a gyarmatáru-kereskedelmet. Részt vett a Pesti Lloyd Társulat, a Budapesti Áru-és Értéktőzsde és a Magyar Általános Hitelbank megalakításában és vezetésében. Több mint két évtizedig a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke volt. Főrendházi tag.

Az 1948-ban megjelent, kétkötetes Révai Lexikon szóra sem méltatja a kochmeisteri életutat. Ehhez képest, Gelléri Mór 1887-ben közreadott, A magyar ipar úttörői című kötetében a következőket írja:

„Magyarországnak mindenkor voltak kitűnő kereskedői, jeles iparosai, hanem azoknak mindegyike elszigetelten, a maga szűk körében és a többiekkel való összefüggés nélkül működött. Amaz egyes kitűnő erőket egyesíteni, bennök a testületi szellemet táplálni, őket egy egésszé foglalni össze, mely azután imponáló erővel felléphessen és fontos tényezőként érvényesíthesse magát a közéletben: ez vala az, amit Kochmeister Frigyes báró életének feladatául tekintett. És ezen feladat nem volt könnyű. Mert valljuk meg őszintén, nemzetünkben nem volt meg mindig a teljes érzék a kereskedelem és ipar jelentősége iránt.”

Kochmeister Frigyes sem nagykereskedőként és báróként kezdte. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, majd a Budapesti Áru- és Értéktőzsde elnöki székéig hosszú út vezetett. Aztán a pozícióit évtizedeken keresztül tudta őrizni.

A XIX. század második felében császári kitüntetést, főrendházi tagságot és az üzleti világ elismerését elnyerő nagyvállalkozó valamit nagyon tudott.

A fellelhető dokumentumok szerint Kochmeister Frigyes német eredetű, protestáns család fiaként látta meg a napvilágot 1816-ban, Sopronban. Felmenői között volt Wittenbergben és Bolognában tanulmányokat folytató orvos, aki Besztercebányán praktizált. Édesapja, Kochmeister András pedig Pozsonyban született, majd Sopronban telepedett le és alapította meg az Arany Korona gyógyszertárat.

A hat gyerek közül a három fiú mindegyike a császárvárosban tanult. Ede gyógyszerészetet, Ágoston hadtudományt, Frigyes (Frindrich) pedig – miután gyakornokoskodott apja patikájában - a Bécsi Műegyetemen szerzett kereskedelmi oklevelet. A végzést követően maradt Bécsben és Scholler Sándor bankár és terménykereskedő üzletében dolgozott. Majd 1841-ben európai körútra indult, melynek állomásai: Anglia, Franciaország, Belgium és Németország voltak.

1842-ben összeházasodott az osztrák Hornbostel Karolinával, akinek a családja – textilgyáruk és banki kapcsolataik révén – vagyonosnak volt mondható. Ugyanebben az évben Kochmeister Pestre költözött, és betársult - az ugyancsak soproni származású és evangélikus - Török Frigyes váci utcai Kék Egyszarvú fűszer- és gyarmatáru-nagykereskedésbe. Az 1850-es években ezt a tevékenységet kiterjesztette a drogokra és a gyógyárukra, a céget pedig országos hálózatúvá fejlesztette.

A vállalkozás csaknem egy évszázadig az egyik legmeghatározóbb szereplője volt az ország gyógyszerellátásának. De ez a siker már csak közvetetten kapcsolódott Kochmeister Frigyeshez. Ő ugyanis 1852-ben kiszállt a cég irányításából, és a döntési jogosítványokat a Hormbostel család tagjainak adta át.

Ezt követően Kochmeister Frigyes az ország gazdasági életének és a nagypolitikának lett a motorja. Részt vett – többek között - a Pesti LLyod Társaság megalapításában, elnökölte a Pesti Hengermalom Társaságot, igazgatósági tagja lett a Magyar Általános Hitelbanknak. Gelléri szerint sosem csak a címek gyűjtésével volt elfoglalva, de valamennyi munkahelyén foglalkozott az ügyek intézésével is.

Talán 1859-ben ezért is választották a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökévé.

Jellemzően nem politikai megnyilvánulásaival, beszédeivel irányította magára a figyelmet. De azt bátor tettének minősítették, hogy az ötvenes évek végén az egyik kamarai jelentésben felemelte a szavát a Bach-rendszerrel szemben. Azt írta, hogy „az ország nemzetgazdászati érdekei mindaddig lendületes fejlődésnek nem indulnak, míg a nemzet politikai élete elnyomva és alkotmányos jogai konfiskálva vannak.”

Kamaraelnöki minőségében volt tagja annak az előkészítő bizottságnak, amely a - birodalmi pénzügyminiszter megfogalmazta, Helytartótanács továbbított igény kielégítésére – a pesti tőzsde létrehozására volt hivatott. Az előkészületek 1860-tól négy éven keresztül tartottak. Az uralkodó jóváhagyása 1864-ben érkezett meg a Pesti Áru- és Értéktőzsde megnyitására.

Az ünnepségen Kochmeister arra biztatta a kereskedőket, a gyárosokat, az iparosokat, a pénzintézetek elöljáróit, a földbirtokosokat, a gazdákat, hogy iparkodjanak látogatni a Lloyd-palotában otthont találó új intézmény tereit, és támaszkodjanak az alkuszok segítségére, ezzel is hozzájárulva a kereslek és kínálat gyors egymásra találásához.

Kochmeister Frigyes után nem maradtak fenn könyvek, tanulmányok, útleírások, miként Széchenyi István gróf reform javaslatai pontosan tetten érhetőek a Hitelben, a Világban és a Stádiumban. Gelléri Mór említett kötete azonban egyértelművé teszi, hogy Kochmeister cselekvését sem csak a praktikum irányította, bár üzleti sikereit „szakavatott vezetésének és kiváló ügyszeretetének” tulajdonítja a szerző. De Kochmeister nagyon világos stratégiát is követett, és ebben szerepet játszottak a külföldi tanulmányai és tapasztalatai is.

Gelléri szerint az üzletember, intézményvezető „egyike volt azoknak, akik a baj forrását (az ország elmaradottságának az okát – A szerz.) felismerték, és tisztában voltak magukkal az orvoslás eszközeire nézve is.”

Angliában, Franciaországban, Belgiumban és Németországban azt látta, hogy „mindezen államok nem azért lettek gazdagokká, mert szabadok és hatalmasok voltak, hanem szabadakká és hatalmasakká lettek azért, mert az anyagi jólét legkiválóbb forrásait, a kereskedelmet és ipart ápolták, mert a kereskedelmi és iparbeli érdekek ott kellő méltánylásra találtak.”

Kochmeister harcolt azokkal a magukat hazafiasnak nevező áramlatokkal, amelyek hazánk szabadságát és hatalmát kizárólag a „politikai intézmények átvétele által vélték elérhetőnek”. Amely kiállásban felfedezhető a kiegyezésben hívőkhöz tartozás, szemben azokkal, akik – 1848-as alapon – el akartak szakadni a Habsburg birodalomtól.

Aligha a véletlen műve, hogy amikor Erzsébet királyné az osztrákok súlyos königgrätzi veresége után menekülni volt kénytelen a porosz csapatok elől, akkor – két gyermekével – Budán, Kochmeisterék nyári villájában talált menedéket. A Feszl Frigyes tervezte – ma is álló ház – valóságos zarándokhelyévé vált a kiegyezésben ügyködő magyar politikusoknak, és Sissi állítólag jelentős támogatója lett az 1867-ben aláírt szerződésnek.

Az osztrák királyné férje magyar királlyá koronázását a Lloyd-palota dísztermének erkélyéről nézhette végig, míg a pesti polgárság és a Lloyd-Társulat választott vezetői – körükben a tőzsde teljes vezérkarával – az épület felső emeleti ablakaiból élvezhették a ceremóniát.

Az ország elnyerte a Kiegyezést, amely a gazdaság fellendülésének mérföldköve lett. Kochmeister Frigyest pedig a Vaskoronarend II. rendű lovagjává avatták, amely tagság utat nyitott előtte az 1876-ban megkapott bárói címhez, és vele együtt a Felsőházhoz.

Mindezen történések tükrében már kevéssé meglepő, hogy a báró a kamarát 31 éven, a tőzsdét pedig 30 éven keresztül elnökölte. Az általa alapított gyógyáru nagykereskedés pedig ipari méretű gyártó laboratórium megépítéséhez fogott. Az üzemet – amelynek létrehozásához nagy bátorság kellett a hazai gépipari háttér kezdetlegessége miatt – 1884-ben avatták fel az akkor már Budapesthez tartozó Óbudán. A Gyógyszerészeti Műlaboratórium 2000 féle termékével számában és mennyiségében is hamarosan első lett az országban.

Még mielőtt Kochmeister Frigyesről kialakulna az ügyes és számító üzletember képe, jó megjegyezni, hogy a Deák téri német nyelvű gyülekezet felügyelője volt. Jelentős adományából épült a Protestáns Országos Árvaház, Székely Bertalan A kenyeret megáldó Krisztus festményét vásárolt a budavári evangélikus templomnak, és ő kezdeményezte a mai Corvinus Egyetem elődjének tekinthető Kereskedelmi Akadémia alapítását.

Kochmeister Frigyes német nemzetiségű, jó magyar volt. Megérdemli, hogy az utókor – emléke előtt tisztelegve – visszaemelje a köztudatba.